KÜLFÖLD
Törökországban, két nappal a 44 halálos áldozatot követelõ isztambuli robbantásos merénylet után, õrizetbe vettek 118 kurd vezetõ politikust, és légicsapást mértek iraki kurd katonai állásokra.
A letartóztatásokra országosan mintegy félezer rendőrt mozgósítottak, páncélautók, vízágyúk és a különleges műveleti egységek támogatásával.
Az érintetteket egyebek mellett azzal gyanúsítják, hogy tagjai a szakadár Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK), amely 1984 óta fegyveres felkelést folytat Törökországban.
A PKK kezdetben a kurdok függetlenségéért harcolt, napjainkban a kisebbség autonómiájáért küzd. A terrorszervezet székhelye az észak-iraki Kandil-hegységben található.
A hatósági fellépésre azután került sor, hogy vasárnap este biztonsági tanácskozást tartottak Isztambulban Recep Tayyip Erdogan államfő, Binali Yildirim miniszterelnök, kormányfő-helyettesek és több miniszter jelenlétében. Az ülést követően a török légierő csapást mért a kurd szeparatisták 12 hadállására az észak-iraki Zap térségében. A támadásban megsemmisült a lázadók egyik parancsnoksága, de ágyúk és óvóhelyek is.
A merénylet után a török belügyminiszter, Süleyman Soylu bosszút fogadott. A merénylet helyszínét hétfőn Vértanúk dombjának nevezték el.
A kurd konfliktusban 32 év alatt közel 50 ezer ember vesztette életét. Erdogan elnök nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a katonai beavatkozás pontot tesz majd a kurd felkelés végére.
Erősödik Erdogan hatalma
Benyújtotta a török parlamentnek a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja az elnöki rendszerről szóló alkotmánymódosító javaslatot, amely kiszélesítené Recep Tayyip Erdogan államfő jogköreit. Erdogan szerint az alkotmánymódosítás erősebbé és stabilabbá tenné Törökországot, az ellenzék viszonyt úgy véli, hogy túl nagy hatalom összpontosulna a török vezető kezében.
Ripost hírek
