kulcsár edina
Ma 30 éve, hogy a Csernobil melletti Lenin atomerõ 4-es reaktorát robbanások sorozata rázta meg. Bár a sérült erõmûvet szarkofág mögé rejtették, újabb katasztrófát jeleznek a tudósok.
Bár a sérült csernobili reaktor fölé gigantikus beton szarkofágot építettek, hogy többé-kevésbe odabent tartsák a veszélyes sugarakat, a baj nem szűnt meg. Újabb csernobili veszélyforrásra bukkantak a tudósok:
radioaktív cunami fenyegeti az ukrán fővárost.
Kijevtől nem messze, a Dnyeper folyó mentén egy hatalmas víztározó található - ez a terület már a 110 kilométer hosszú evakuált csernobili zónához tartozik. Tudósok megfigyelték, hogy a tó tiltott zónába eső részein található iszap rendkívül radioaktív. Több helyen az egészségügyi határérték ötszörösét is mérték. A mesterséges tavat óriási zsiliprendszerrel szabályozzák. Ezek a gátak azonban öregek, és a szakértők szerint nem elképzelhetetlen, hogy feladják a szolgálatot a közeljövőben. Ha a támfalak átszakadnak, akkor az erős sodrás következtében felkavarodó radioaktív iszap is belezúdul a Dnyeper folyóba.
Ezt a katasztrófát egyébként már egy kisebb földrengés is előidézhetné és nagyjából ezer évre eltüntetné az életet a vízből, de lakhatatlanná tenné a víztározótól délre található folyószakasz környékét is. A gátszakadás nyomán elképesztő erővel zúdulna ki a víz az elkerített részekből, az áramlás magával ragadná a radioaktív iszapot. Ez a fertőzött víztömeg végigvonulna a teljes folyószakaszon, legelőször Kijev válna a radioaktív cunami áldozatává.
(Euronews)