Retró galéria: ilyenek voltak a kertmozik és szabadtéri színházak a fénykorukban

A szabadtéri szórakozás a 20. század elején terjedt el Magyarországon. A csillagos ég alatti vetítések és színpadi előadások a társasági élet közkedvelt helyszíneivé váltak, főleg a nyári szezonban, amelyekből több ikonikus kertmozi és szabadtéri színház a mai napig fennmaradt, vagy átalakulva szolgálja a mozikultúrát.

Az első kertmozi Budapesten nyílt meg

Ha a kertmozikra gondolunk, akkor a nyári hőség, a retró műanyagszékek és a nyüzsgő szúnyogok jutnak eszünkbe, azonban sokan nem gondolnánk, hogy az 1918-as spanyolnátha-járvány miatt kerültek ki a vásznak a szabadba. Egy mozitulajdonos fejéből pattant ki ugyanis az ötlet, hogy a fertőzésveszély elkerülése miatt a szabadtéren folytassák a vetítéseket. A szabadtéri mozizáshoz hozzátett az is, hogy nyáron minden mozi és színház zárva tartott, de ezzel a megoldással elkerülték a csődöt.

Az első kertmozi a Városliget szélén jelent meg 1920-ban, a mai Városligeti fasor és a Dózsa György út sarkán, ami 1800 fő befogadására volt alkalmas. Az első vetítésre 1920 áprilisában került sor, a műsor pedig a Pillangókisasszony filmadaptációja, vagyis a Harakiri volt. A 20-as években a filmipar még jócskán a némafilmekből élt, ezeket a kertmozikban tíztagú zenekar kísérte. A szabadtéri vetítések hamar népszerűvé váltak, és egymás után nyíltak a fővárosban a kertmozik, majd vidéken és a Balatonon is elérhető vált ez az olcsó szórakozás. Leginkább premier előtti vetítések és koncertek miatt jártak ide az emberek, a műsorokon pedig akár hónapokig fent hagyták a filmeket.

Minden nyáron tömegek szerették volna látni az új alkotásokat, így időben kellett megérkezni ahhoz, hogy jusson hely, de akinek ez nem sikerült, vagy túl drágának tartotta a jegyet, az leleményesen megoldotta (fára vagy kerítésre mászva, de a szerencsések otthonról is láthatták a vásznat). A nagy fény persze a környék összes szúnyog- és rovarcsapatát odavonzotta, így a közönség között nyüzsgő szúnyogok és a vetítésbe belelógó bogarak is a szórakozás részei voltak.

A MOKÉP (egykori Mozgókép-forgalmazási Vállalat) szerint a 70-es években élték fénykorukat a kertmozik, adatok alapján 150 működött az országban 1979-ben, ebből több mint 60 a Balaton környékén üzemelt. Nem sokkal később, a nyolcvanas években berobbantak nyugati mintára az autósmozik, majd a kilencvenes években a multiplex, vagyis a többtermesek, ezáltal pedig lassan eltűntek a hajdanában még virágzó kertmozik, mára pedig csupán retró élményként maradtak a köztudatban.