INSIDER
Az új Országgyűlés alakuló ülését Sulyok Tamás nyitotta meg.
Magyarország köztársasági elnöke, Sulyok Tamás nyitotta meg 2026. május 9-én az új Országgyűlés alakuló ülését, a Himnusz eléneklését követően az államfő köszöntötte a képviselőket. Mint mondta, az alakuló ülésig 199 országgyűlési képviselő, továbbá 11 nemzetiségi szószóló nyújtotta be a megbízólevelét. Ezt követően elmondta, hogy az alakuló ülést Vitányi István korelnök vezeti.
Vitányi István bejelentette, hogy a jegyzői feladatokat a tisztségviselők megválasztásáig a nyolc legfiatalabb képviselő mint korjegyző látják el. Ezt követően a képviselők elfogadták az Országgyűlés napirendjét.
Az ünnepélyes eskütételen a legfiatalabb képviselő felolvasta az esküt, amit a többi képviselő elismételt, így az új képviselők letették az esküjüket. Majd a nemzetiséghez tartozó képviselők nemzetiségi nyelven is letették az esküjüket.
Vitányi István bejelentette, hogy az eskütételek után az új Országgyűlés megalakult. A korelnök azt is bejelentette, hogy ezzel a korábbi parlament mandátuma megszűnt.
Magyarország történelmének újabb fejezetéhez érkeztünk
– mondta Sulyok Tamás a képviselők eskütétele után. A köztársasági elnök jelezte, hogy az április választáson a magyar nép kinyilvánította az akaratát, a Tisza Párt példátlan mértékű győzelmet aratva lehetőséget kapott az ország irányítására.
Ezzel a felhatalmazással pedig történelmi felelősséget visel hazánkért és nemzetünkért – fogalmazott. Az államfő közölte, hogy a felelősség és a szolgálat tétéje az ország és a nemzet közösségeink az előrehaladása.
Sulyok Tamás elmondta, hogy az Országház minden szegletét átszövi a nemzet emlékezete. Kiemelte, hogy az Országház számos nagy alakja a legviharosabb időkben is igyekezett helyt állni. Példaként említette, amikor 1956-ban a szovjet megszállás idején alig maradt valaki, Bibó István viszont őrhelyén maradt és hitet tett a demokratikus jogrend mellett.
A jognak a jóra, a rendre, az igazságosságra, az emberre kell irányulnia – mondta. Közölte, hogy jogrendszerünk ezeréves folyama Szent Istvántól ered, ebbe illeszkedik bele a most megválasztott törvényhozók hatásköre is.
Az emberek javát kereső és az emberek szabadságát kereső jogrendnek felsőbbségének irányadónak kell lennie a hatalom mindenkori gyakorlóival szemben. A jogbiztonság olyan érték, amelyet minden körülmény között őriznünk kell – mondta Sulyok Tamás.
A haza számára meghatározó, hogy a törvényhozás épületében a megkülönböztetett megbecsülés övezze a magyarság meghatározott fundamentumait. Közös ügyeink rendezésének legalkalmasabb helye az Országház, leghatékonyabb módja a tisztelet, legjobb eszköze a jog normáinak letisztult nyelve – jelentette ki a köztársasági elnök. Hangsúlyozta: a hazát szolgálni a legnagyobb megtiszteltetés és a legnemesebb feladat, ebben tükrében szemlélhető az új képviselők munkája.
– Magyarország csak úgy tud épülni, ha együtt épülni, ha együtt építünk, nem egymás ellenében – hangsúlyozta Sulyok Tamás, aki konstruktív együttműködést javasol minden olyan ügyben, ami az ország sorsát előre viszi.
Egy ország, egy nemzet csak akkor lehet erős, ha sokféleségben is meg tudja jeleníteni az egységet, ebben az egyégben a képviselőknek különleges szerepük van, ők a nemzet egészét hivatottat képviselni, felelősek az ország minden polgáráért – mutatott rá a köztársasági elnök.
A köztársasági elnök bejelentette, hogy az új kormány megalakítására felkérte Magyar Pétert, aki elfogadta a felkérést. Ezért azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy Magyar Pétert válassza Magyarország miniszterelnökének.
Az Országgyűlés megállapította a képviselők és a szószólók mandátumát tartózkodás és ellenszavazat nélkül, Majd ismertették a képviselők névsorát. Bakos Csaba ismertette: a korelnök és a korjegyzők az esküokmányok ellenőrzését elvégezte és mindegyiket szabályszerűnek találta.
Czipa András elmondta: minden képviselő és szószóló benyújtotta összeférhetetlenségi nyilatkozatát. Elmondta, egy képviselőn kívül minden képviselő gyakorolhatják a képviselői jogaikat.
A képviselőknek és a nemzetiségi szószólóknak 2026 május 11 és június 8 között kell vagyonnyilatkozatot tenniük – jelentette be Vitányi István.
A képviselők döntöttek arról is, hogy elfogadják-e a Nemzeti Választási Bizottság elnökének beszámolóit. A képviselők mindkét beszámolót elfogadták.
Vitányi István korelnök tudatta, hogy a képviselőcsoportok vezetői közös indítványt tettek a házelnök személyére. Ez alapján a korelnök azt kezdeményezte, hogy Forsthoffer Ágnest válasszák meg házelnöknek. Ezután Vitányi újabb szünetet rendelt el, amely során titkos szavazáson megválasztják az Országgyűlés új elnökét.
Az alakuló ülés menetrendje
Titkos szavazással, a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján – Magyar Péter bejelentése szerint várhatóan délután fél egykor – megválasztják az Országgyűlés elnökét, majd nyílt szavazással a parlament alelnökeit és jegyzőit. A Tisza Forsthoffer Ágnest, a párt alelnökét, balatonfüredi országgyűlési képviselőt jelölte házelnöknek, alelnöknek pedig Hallerné Nagy Anikó ügyvédet, Kőszegi Krisztián földrajz–történelem szakos tanárt és Rák Richárd jogászt, utóbbi képviselő lehet a törvényalkotási bizottság alelnöke. A többi frakció is ad alelnököt: a Fidesz Vitályos Eszter eddigi kormányszóvivőt, a KDNP Latorcai Csabát, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium távozó parlamenti államtitkárát, míg a Mi Hazánk a posztot eddig is betöltő Dúró Dórát jelölte. A szavazás után a megválasztott házelnök leteszi az esküt, majd várhatóan 13 órakor beszédet mond.
Fél háromkor a miniszterelnök megválasztásával folytatódik az ülés, amelyet követően Magyar Péter esküt tesz – írja a Magyar Nemzet.
Ripost hírek
