Magyarországon a legolcsóbb a rezsi, de a Tisza energiaterve ennek véget vetne

Havi több tízezer forinttal drágulna a rezsi a Tisza energiaterve szerint. Ezt jelentené a rezsicsökkentés eltörlése Magyarországon. Április 12-én erről is dönthethetünk.

Magyarországon a legolcsóbb a rezsi évek óta, és márciusban is nálunk fizették a családok a legalacsonyabb áram- és gázszámlát Európában. Ennek a helyzetnek azonban a Tisza kiszivárgott energiaterve véget vetne.

Magyarországon a rezsicsökkentés garantálja a megfizethető energiaárakat, de a Tisza ennek véget vetne

Az Eurostat hivatalos jelentése szerint a 2025 első felében a lakossági gáz ára vásárlóerő-paritáson (PPS) mérve Magyarországon volt a legalacsonyabb az EU-ban (4,43 PPS/100 kWh).Összehasonlításképpen: a legmagasabb árat Svédországban (17,55 PPS) és Portugáliában (15,34 PPS) fizették a fogyasztók.
Az áram ára vásárlóerő-paritáson nézve a második legalacsonyabb volt az uniós rangsorban (15,01 PPS/100 kWh), közvetlenül Málta (13,68 PPS) után. A legdrágább áram árat Csehországban (39,16 PPS) és Lengyelországban (34,96 PPS) mérték.

Magyarország márciusban is negatív árrekorder volt a bruttó lakossági áram- és gázárak piacán a a finn VaasaETT nevű cég adatai szerint.

Ez az áramnál 9,66 eurócent, a gáznál pedig 2,66 eurócent volt.

A Mandiner kalkulációja szerint ez alapján egy átlagfogyasztó család éves rezsiszámlája, a gázt és az áramot figyelembe véve összesen 267 189 forintra jön ki. Ebből az áram 90 828, a gáz pedig 176 358 forint évente.

A 25,37 eurócentes EU-átlaggal a magyar áramdíj összege 244 731 forint lenne, tehát csaknem háromszorosa a jelenleg fizetett rezsinek.

A gázfogyasztásban még rosszabb lenne a helyzet.

Ez esetben az uniós átlag köbméterenként 102 forint helyett 414 forintra rúgna, ami azt jelenti, hogy

évi 176 ezer forint, azaz havi átlag 15 ezer forint helyett évente 716 ezer forintot kellene fizetni, havonta mintegy 60 ezer forintot.

A rezsicsökkentés tehát hatalmas vívmány: 2024-re a magyar lakossági energiaárak az uniós átlag 40 százaléka alá kerültek, miközben a lakossági gázfogyasztás 2021 óta 32 százalékkal, a távhő felhasználás pedig 16,5 százalékkal csökkent.

A kormány a rezsicsökkentést döntően a rezsivédelmi alapból finanszírozza, aminek legnagyobb részét az olcsó orosz olajat feldolgozó Mol befizetései fedezik, nem a háztartások. A Tisza energiaterve ezzel szemben kimondja az orosz energiáról való leválást, és a Mol átalakítását.

A kiszivárgott tiszás energiatervben az szerepel, hogy

eltörölnék a rezsicsökkentést, így háromszorosára emelnék a magyarok rezsiköltségeit,
eltörölnék a védett üzemanyagárat, amiért ezer forint feletti benzinár várna a magyarokra,
különadót vetnének ki a megtakarításokra is.

A magyar háztartások energiaköltségei az uniós átlag 38 százaléka alatt vannak, jövő vasárnap arról is dönthetünk, hogy ez továbbra is így maradjon.