10+1 nagy eredmény, amit a Fidesznek köszönhetünk

Munkahelyek, adókedvezmények, nyugdíjak, rezsicsökkentés – az elmúlt években rengeteg olyan döntés született, ami közvetlenül hat a magyarok pénztárcájára.  A Fidesznek köszönhetjük az elmúlt 16 év eredményeit, most összeszedtük a nagy változásokat, hogy mindenki átlássa, hogy a hétköznapokban mit is jelentenek ezek az embereknek. 

Sokszor halljuk a számokat, de nehéz eligazodni bennük: tényleg több a munkahely? Valóban több pénz marad a családoknál? Mit jelent a rezsicsökkentés vagy a 13., 14. havi nyugdíj a mindennapokban? Most pontokba szedve, egyszerűen elmagyarázzuk, hogy mit köszönhetünk a Fidesznek.

1. Lett 1 millió + munkahely, még több is

A 2010-es választás előtt Orbán Viktor többször elmondta, hogy a cél egymillió új munkahely teremtése, vagyis, hogy egymillióval többen dolgozzanak. Ezt sikerült is teljesíteni. A KSH adatai szerint 2010-ben a foglalkoztatottak száma 3,7-3,8 millió körül volt, ami 2020-ra/2021-re már 4,7 millió fölé nőtt, ami jelentős növekedés,  a magyar munkaerőpiaci adatok a 2010-es években a régió élmezőnyébe került, és a munkanélküliség drasztikusan csökkent. Ez azt jelenti, hogy könnyebb lett állást találni, és többen keresnek saját fizetést segély helyett. A közmunkaprogram is segített sok embernek visszakerülni a munka világába.

2. Nagy adócsökkentések: több pénz marad a családoknál

Jelentős SZJA-csökkentések léptek életbe Magyarországon az utóbbi időben: 2025 októberétől a háromgyerekes édesanyák nem fizetnek szja-t. 163 ezer anyuka már idén érvényesítette a kedvezményt, ők már az ősztől szja-mentesen kapják a fizetésüket. A mentesség egy átlagkeresetű édesanya esetében havonta pluszban 109 ezer forintot jelent, évente ez 1,3 millió forint, havi bruttó 400 ezer forintos keresettel számítva havonta pluszban 60 ezer, éves szinten pedig 720 ezer forint marad a családnál. A családi adókedvezmény összegét júliusban megemelte a kormány 50 százalékkal, ami így havi szinten 148.500 forint, éves szinten pedig 2 és fél millió forintot jelent. Ha ehhez hozzáadjuk a háromgyermekes anyák adómentességét is, az hatalmas segítség lesz számtalan családnak. Extra: Ingyenes tankönyv, étkezés, nyelvvizsga, jogosítvány – ezek mind csökkentik a kiadásokat. Ez a hétköznapok szintjén azt jelenti, hogy ugyanabból a fizetésből több pénz marad a családoknál, ami érezhetően javíthatja az életszínvonalat és csökkentheti a havi kiadásokat.

3. 13. havi nyugdíj mellé érkezik a 14. havi is

A nyugdíjasok számára az egyik legfontosabb változás a plusz juttatások bevezetése volt. A 13. havi nyugdíj már beépült a rendszerbe, és ennek mintájára fokozatosan érkezik a 14. havi kifizetés is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az idősek évente extra bevételhez jutnak, ami különösen fontos lehet a megemelkedett megélhetési költségek mellett, például gyógyszerek vagy rezsi kifizetésekor.

4. Családtámogatások: CSOK, Babaváró és társai

Az elmúlt években egy összetett családtámogatási rendszer alakult ki, amely több ponton is segíti a gyermekvállalást. A lakásvásárlást támogató konstrukciók, a kedvezményes hitelek és a gyermekvállaláshoz kapcsolódó juttatások mind azt a célt szolgálják, hogy könnyebb legyen családot alapítani. A mindennapokban ez azt jelenti, hogy sok család számára elérhetőbbé válik a saját lakás és kiszámíthatóbbá a gyermeknevelés finanszírozása.

5. Adómentesség a fiataloknak

A 25 év alattiak adómentessége szintén jelentős változás, amely közvetlenül a fizetésekben jelenik meg. Mivel a fiatalok jövedelméből nem vonják le a személyi jövedelemadót egy bizonyos szintig, akár havi több tízezer forinttal több pénzt vihetnek haza. Ez a gyakorlatban megkönnyíti az önálló életkezdést, legyen szó albérletről, tanulásról vagy megtakarításról.

6. Energiaszektor visszavásárlása és megújuló energia

Az energiaszektor egy részének visszavásárlása stratégiai lépés volt, amely az állami szerepvállalást erősítette. Emellett jelentősen nőtt a napenergia aránya is. Ez a hétköznapokban leginkább abban jelenik meg, hogy az állam nagyobb kontrollt gyakorol az energiaárak felett, ami hozzájárulhat a rezsiköltségek kordában tartásához.

7. Ferihegyi repülőtér visszakerült állami kézbe

A budapesti repülőtér visszavásárlása az egyik legnagyobb gazdasági ügylet volt az elmúlt években. A cél a fejlesztések felgyorsítása és a bevételek országon belül tartása. A hétköznapok szintjén ez azt jelentheti, hogy a jövőben modernebb, nagyobb kapacitású repülőtér szolgálja ki az utasokat.

8. Kórházfelújítások és egészségügyi fejlesztések

Számos kórház újult meg, új épületek készültek, és mentőállomások létesültek, miközben az egészségügyi dolgozók bére emelkedett. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cél a jobb ellátási körülmények megteremtése, ami hosszabb távon gyorsabb és hatékonyabb betegellátást eredményezhet. A teljesség igénye nélkül: 

• Szent Imre kórhát 6,8 milliárd forint, 
• Egri Margot Ferenc kórház 6 milliárd forint, 
• Sport Kórház 10 milliárd forint, 
• Körmendi Kórház 1,4 milliárd forint, 
• Veszprémi Cholnoky Ferenc Kórház 1, 4 milliárd forint, 
• zalaegerszegi megyei kórház 30 milliárd forint, 
• Dombovári Szent Lukács Kórház 1, 8 milliárd forint, 
• Győri Petz Aladár kórház 11,2 milliárd forint, 
• teljes felújítás a pécsi 400 ágyas egyetemi klinikákon 15 milliárd forint, 
• Szombathelyi Markusovszki kórház 6,3 milliárd forint, 
• Hatvani Albert Schweitzer kórház 3,5 milliárd forint, 
• Bethesda gyermekkórház 150 millió forint, 
• Debreceni Kenézy Kórház 500 millió forint, 
• kaposvári kaposi Mór kórház 600 millió forint, 
• Békés megyei Pándy Kálmán kórház Gyula 6,6 milliárd forint, 
• Budapesti Bajcsy Zsilinszki kórház 700 millió forint, 
• Karcagi Kátai Gábor kórház 800 millió forint, 
• Várpalotai Donáth Kórház 800 millió forint.

9. Autópálya-fejlesztések és gyorsforgalmi utak kiépülése

A gyorsforgalmi úthálózat jelentős bővítése az ország közlekedési rendszerét alakította át. Több település vált gyorsabban elérhetővé, és csökkent az utazási idő sok útvonalon. Ez a mindennapokban azt jelenti, hogy könnyebb munkába járni, árut szállítani vagy akár vidékre utazni.

10. Rezsicsökkentés

A rezsicsökkentés rendszere az energiaárakat tartja alacsonyabb szinten az átlagfogyasztásig. Ez a legtöbb háztartás számára kézzelfogható segítséget jelent, hiszen a havi gáz- és villanyszámlák alacsonyabbak, mint a piaci árak mellett lennének.

+1: Államadósság és aranytartalék

A gazdasági stabilitást jelző mutatók között gyakran említik az államadósság csökkenését és az aranytartalék növekedését. Az utóbbi rekord szintre emelkedett. Ez a hétköznapi életben kevésbé látványos, de azt jelzi, hogy az ország pénzügyi tartalékai erősödtek, ami válsághelyzetekben fontos biztonsági tényező lehet. Az államadósság pedig a covid és az energiaválság ellenére csökkent 82%-ról 75%-ra. Magyarország aranytartaléka történelmi csúcson van, a készlet 110 tonnára nőtt. Ez a mennyiség a 2010-es szint harmincötszöröse, amivel az ország a régióban kiemelkedő pozíciót szerzett. A 110 tonnás aranytartalék biztonságos, nagyrészt (94,73 tonna) itthon tárolt, a fennmaradó rész a Bank of England értéktárában van.
 

Ezek az eredmények is mutatják, hogy a Fidesz a biztos választás:

A felmérések  alapján a biztonság, az energiaárak és a háború kérdése a legfontosabb szempontok közé tartozik az emberek körében. A választás tétje egyértelmű, és április 12-én a Fidesz jelenti a biztos választást.