Durva aszály fenyeget: előbukkant az Ínség-szikla a Dunából

Az elmúlt hónap időjárása szokás szerint szeszélyesre alakult, azonban eső nem jutott hozzánk. Az áprilisban leesett csapadék alig haladta meg az 1 millimétert, az pedig szinte azonnal el is párolgott. Ennek hatására aggasztó aszály fenyeget országszerte, több ponton már negatív értéket mutatnak a vízmércék.

Az aszály miatt már az Ínség-szikla is kibukkant

A Duna teljes magyarországi szakaszán aggasztó vízszinteket mértek, mi sem érzékelteti ezt jobban, mint az Ínség-szikla kibukkanása Budapesten. A sziklaszirtet „Magyarország legalacsonyabb hegycsúcsaként” is nevezi a népnyelv, tengerszint feletti magassága 95, 76 méter. Helyileg a Gellért-hegy lábánál, a Raul Wallenberg rakparttól nem messze található. Ez a turistalátványosság valójában óriási gondot jelent, mivel csak akkor látszódik, ha a vízszint 95 centiméter alatt van. Ehhez köthető a neve is, hisz csak aszályos időszakban, „ínség idején” figyelhető meg. A jelenlegi adatok szerint a fővárosi szakasz jócskán alulteljesített, mindössze 89 centiméteres a Duna vízszintje.

Az aszály a Dunán érzékelhető a leginkább, de nyomasztóan kevés a víz a magyar tengerben és a Velencei-ban is. A Balaton vízszintje az ideálisnál jóval alacsonyabb, átlagosan 90 centiméteren stagnál a vízmérce, míg a Velencei-tó már közeledik a kritikus szinthez, a hét elején 73 centiméter alacsonyan mérték. A negatív rekordokat még nem haladja meg az apadás, de ha májusban sem jön nagyobb esőzés, a kiszáradás veszélye fenyegeti a belföldi tavakat és folyókat. A Dunán 2018-ban mérték a legalacsonyabb vízszintet, mindössze 33 centimétert. A Balatonnál a valaha volt legalacsonyabb vízszint 23 centiméter volt a vízügyi adatok szerint 2003-ban. A Velencei-tó mindig is sekély víznek számított és többször is kiszáradt már.

A májusi előrejelzések szerint továbbra sem számíthatunk tartós esőzésre, ez pedig hatalmas gondot jelent. Ha tovább nő az aszály, a nyárra komoly problémát okozhat. A strandszezonon túl a mezőgazdasági földekre is borzasztó csapást jelent, terméskieséssel, magasabb költségekkel, ezáltal élelmiszerár-növekedéssel járhat a tartós vízhiány.