Orbán Viktor a gazdasági évnyitón: Európa a háború szélén egyensúlyoz

Ma tartotta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a 2026. évi gazdasági évnyitó rendezvényét. Az eseményen felszólalt Nagy Elek, a szervezet elnöke, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály jegybankelnök és Orbán Viktor miniszterelnök. 

Orbán Viktor: A legfőbb kérdés, hogy lesz-e és ha igen, milyen típusú háború?

Időm tekintélyes részét az Európai Tanács ülésén szoktam ülni, ahol haditanácsokat szoktak tartani - mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Jelen pillanatban Európa a háború szélén egyensúlyoz - mutatott rá. Mint mondta, két lehetőség van: vagy egy békegazdaság lesz, vagy hadigazdaság. És ha százalékban kéne ezt meghatározni, akkor Nyugat-Európában a hadigazdaság valószínűsége kétszerese a békegazdaságénak. Az európai vezetők kivannak, kivétel nélkül mind arról beszélnek, hogy hogyan kell a következő négy évre az európai gazdaságot hadigazdaságra átállítani. Ott nem ezek a tervek vannak mint itt Magyarországon.

Ott nem fejlesztések vannak. A hadiparban katonai létszám, költségvetési kiadás, hiányból finanszírozott hadikészültség, meg Ukrajnának adandó pénz a téma - közölte Orbán Viktor.  Hozzátette: Hallgatunk előadásokat arról, hogy csökkenteni kellene az energiaárát, a bürokráciát, ami aztán nem történik meg, amivel foglalkozunk, az egy haditanács háborús kérdésköre. Tehát az, ami előtt mi mindannyian, európaiak, magyarok állunk, az annak a kérdése, hogy lesz-e és ha ilyen, igen, milyen típusú háború a következő négy, öt, hat esztendőben.

Kitért arra, hogy Németországban a kérdés, hogy a stagnálást, a gazdasági recessziót sikerül-e visszafordítani. Ehhez képest, mint láthattuk, az Egyesült Államok gazdasága 2-3 százalékkal bővül. Látható, hogy az amerikai elnök mondatról mondatra, pontról pontra, napról napra hajtja végre azt a gazdasági tervet, amelyen az Egyesült Államok gazdasága Európa fölé kerekedik, és utóbbi esélyt sem ad magának arra, hogy globális méretekben is versenyképes maradjon. Kína 5 százalékkal növekedett az elmúlt években. Európában ebben a négy évben megszűnt egymillió ipari munkahely. Németországban gyárakat zárnak be, 130 ezer munkahely szűnt meg, Lengyelországban 140 ezer, de Csehországban is bajok vannak. Európában az elmúlt években ipari munkahelyek szűntek meg, egész ágazatok vannak a fölszámolódás szélén vagy állapotában. Európai alumíniumipar gyakorlatilag nincsen. Az európai vegyipar olyan nehézben van, hogy kérdéses, hogy meg tud-e maradni. Európa részesedése a világgazdaságból ennek következtében leesett 15 százalékról 14-re, és a háború előtti évekhez képest Európa ipari teljesítménye 4 százalékkal visszaesett. Eközben Kína megőrízte a pozícióit, a világgazdasági részesedését megnövelte 18-ról 20-ra. Ennek a négy évnek az egyik fontos fejleménye volt, hogy a csatát nap mint nap vívjuk - mondta Orbán Viktor emlékeztetve arra, hogy az európaiak három-négyszer magasabb energiaárat fizetnek az amerikaiak vagy a kínaiak. 

Ennek megfelelően jelen pillanatban megszorító csomagok vannak érvényben egész Európában. Csak túlélés van és megszorító csomag - szögezte le. Franciaországban a megszorítások mértéke a nemzeti össztermék 0,5%-a, befogyasztották a jövedelmeket és befogyasztották a szociális ellátásokat és a nyugdíjakat. Csehországban a tavalyi évben 5,6 milliárd eurós megszorító csomagot csináltak. Ausztriában is hasonló a helyzet, Romániáról már nem is beszélve.

Az a kérdés, hogy mi mit csinálunk ebben a helyzetben - tett fel a kérdést Orbán Viktor, mint mondta, éppen az ellenkezőjét. Ők balra mennek, mi az ellenkező irányba. Mint mondta,

Hozzátette: egyetlen forintot sem fogunk elküldeni Ukrajnába. Ezért minden héten meg kell harcolni, nekem minden héten meg kell harcolnom az európai szinten - mondta Orbán Viktor. Leszögezte: így maradtunk ki a 90 milliárd eurós hitelből a szlovákokkal meg a csehekkel. Az elmúlt négy évben is ezt tettük, és ezt az irányt akarjuk az elkövetkező négy évben is követni. Először is, mint hallhatták a Demján Sándor program keretében, 1800 milliárd forintot nem Ukrajnában, hanem a magyar gazdaságba irányítottuk. Energetikai fejlesztések láthatták 440 milliárd forint értében. 40 év alatti kétgyermekes édesanyák adómentesítése életkoriglán 150 ezer édesanya. Megduplázott a gyerekek utáni adókedvezmény, ami 1 millió családnak segít. Mindezt úgy, hogy közbne mindenhol megszorítások vannak, mert a pénzt elküldik Ukrajnába - mutatott rá a miniszterlenök. Ez csak azért lehetséges, mert nem tudják kikényszeríteni a pénzek elküldését, mert a magyar gazdaság és a magyar gazdaságot képviselő kormányzat erős lábakon, erős fundamentumokon áll. Ha ez nem így volna, akkor politikai sérülékenység lenne a következménye. Ez a legnagyobb ereje ma a nemzetközi tárgyalásokban a kormányzatnak, vagyis az a teljesítmény, amit a magyar vállalkozók, a magyar munkavállalók, kis és közepes vállalkozások letesznek az asztalra - fejtette ki. 

Varga Mihály: stabilitás és bizalom

Az elmúlt egy év eredménye, stabilitás és bizalom - mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Az elmúlt egy évben jelentősen csökkent az infláció, nőtt a devizatartalék. A stabilitás a mai világban nem adottság - mondta. Az államok közötti fegyveres konfliktusoktól lehet leginkább tartani. Mint mondta, látjuk a szomszédos ukrajnai háború még mindig tart, Kínát a vámháború a rendelkezésre álló adatok alapján nem rengette meg, az Egyesült Államok pedig továbbra is mozgásterének befolyásának a bővítésére törekszik.  Nem érdemes alábecsülni azokat a kockázatokat sem, amelyeket az iráni konfliktus hordoz most a világgazdaság és hazánk számára. Mozgalmas, turbulens, nehéz időket élünk, és ebben ezért van szükség a stabilitásra. Olajárakra egy pillantást vessünk.

A bizonytalanságok kora abban is látszik, hogy a világ még nem tért vissza az árszabályozáshoz, és eközben újabb veszélyeket kell rajta tartani a szemünket. A kiéleződő közel-keleti konfliktus miatt, jelentősen megugrottak a globális nyersanyagárak. Jelenleg ezt nem lehet megmondani, hogy ez meddig fog tartani, és az emelkedett nyersanyagárak meddig tartanak ki, és esetleg ez az emelkedés még meddig folytatódik. 

 - mutatott rá Varga Mihály. Kedvező fejlemény viszont, hogy mindemellett a kiéleződő konfliktusok közepette is a nemzetközi pénzügyi piacok viszonylag ellenállónak bizonyultak. A világgazdaság tehát egy bizonytalan, konfliktusokkal terhelt időszakban van, ahol az energiaárak és geopolitikai feszültségek jelentős kockázatot jelentenek, ezért különösen fontos a pénzügyi és gazdasági stabilitás fenntartása - közölte Varga Mihály.

A magyar gazdaság akkor tud igazán növekdni, ha helyreáll a beruházási szint. Ami a szükséges a belső kereslet mellett a külső kereslet élénkülése is. Hosszabb távon fenntartható egészséges növekedés ebben az esetben képzelhető el, tehát szükség van arra a környezetre, ami az exporton keresztül látható. Most jóval az uniós átlag és a térségi átlag fölött mozog a magyar gazdaság növekedése. A globális kihivások ellenére, Varga Mihály szeirnt az infláció tartosan alacsony szinten maradhat. Jelezte, hogy a deviza és aranytartalékok soha nem látott értéket mutatnak. 

Nagy Márton: felértékelődik az energiabiztonság

A kiszámíthatatlan globális környezetben is a vállalkozóbarát hozzáállásáról tett tanúbizonyságot a kormán - közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Energiabiztonság, vállalkozóbarát adórendszer, a gazdaságfejlesztési források hatékony felosztása a legfontosabb kérdések - mutatott rá. Olyan kort látunk, ahol a lokális háborúk körül felmerül az energiabiztonság kérdése, főként versenyképesség oldaláról.

Emellett a vámháború kérdésköre, a globális minimumadó kérdésköre és egyéb kérdések mind-mind azt mutatja, hogy a versenyképesség tekintetében az adórendszerek igenis egyre fontosabbak lesznek. És a harmadik pedig a fejlesztő állam kérdésköre, hogy az állam az tényleg magára veszi azt a feladatot, hogy fejlesztő államként lép be a gazdaság irányításba - mutatott rá Nagy Márton.

Fontosnak nevezte, hogy ebben a helyzetben az energiabiztonságnak egy fontos eleme, hogy egyrészről a saját termelésünket növeljük. 2021 óta Magyarország energiatermelése 8,5%-kal emelkedett. És a fogyasztásunkat csökkentjük, ami azt jelenti, hogy nem azt, hogy kevesebbet termeljünk, hanem azt jelenti, hogy hatékonyabb módon fogyasszuk el az energiát. A fogyastásunk 9,6%-kal csökkent, ezért a nettó energiaimportunk volumene 16%-kal kevesebb ma, mint 21-ben volt. Ezt hívják alkalmazkodásnak, ezen végigmentünk. Az árat nem tudjuk befolyásolni a földgáz, az áram, a kőolaj ára, de azért itt van két darab kőolajár, a Brent és az Urálnak az ára. Ebből is látszik, hogy az orosz nyersolaj ma mondjuk 20 dollárral olcsóbb, mint a nyugati típusú olaj. Tehát egy orosz olaj, egy orosz üzemanyagra, nyersolajra támaszkodó gazdaság az igenis versenyképesebb lehet.

Ma 75 százaléka a gáznak Oroszországból érkezik, a nyersolaj pedig 93 százalékban Oroszországból. Ez nem csak az energiabiztonság szempontjából jelenti, hogy ellátásbiztonság van, hanem a biztonságnak a másik dimenzióját is jelenti, hogy olcsó, vagyis árbiztonság is van, összességében tehát ár és ellátásbiztonság. A villamosenergia tekintetében egy másik dimenzió és más helyzet áll elő. A villamosenergia tekintetében Paksot lehet idehozni, illetve a napenergiát lehet, és itt arra kell törekednünk, hogy olcsó és saját energiánk legyen. Tehát hogy nem csak olcsó legyen, hanem saját is legyen. És ezen jó úton haladunk. Magyarország napelemes áramtermelő kapacitása növekedett a legnagyobb mértékben az Európai Unióban, elérte a 8400 megawattot, és az Európai Unióban a napenergia részesedánya az áramtermelésből a legnagyobb, 24 százalék. Tehát az energiabiztonság egyik alapja az atomenergia mellett, a napenergia, és ebben nagyon-nagyon jól állunk. Amit javítanunk kell, és ez megindult, az az, hogy a napelemek mellett vagy mögött legyen megfelelő tároló kapacitás. 2030-ra nettó villamosenergia exportörré válhatunk.

Második nagyon fontos tényezőnek nevezte az adórendszert. 

 Ennek megőrzése feladat, ezt meg kell védeni - mondta Nagy Márton. A munkát terhető adókat tovább kell csökkenteni, bár e tekintetben is kiemelkedően jól állunk uniós szinten. 

A gazdaságfejlesztési állami kiadások nagyságáról és szerepéről szólt a miniszter. Mint mondta, a kulcskérdés: mennyi állami forrás jut a gazdaság működtetésére és fejlesztésére, és ki dönti el ezek felhasználását. 2026-ban a GDP 6 százalékát költjük a gazdaságra, vagy költjük a gazdaságra, körülbelül hasonló mértékben 2025-ben is. 6170 milliárd forintot költünk a gazdaságban, a költségvetésből még egyszer 6170. Ez a GDP 6 százaléka.

Korádéba kell tartani az energiaárakat, meg kell őrizni a vállakozóbarát környezetet és támogatásokat, illetve a nemzeti tulajdont, amit a kormány visszaszerzett az elmúlt években - fejjezte be előadását Nagy Márton.

Új szövetség kell a kormány és a vállalkozók között

Az első kérdés, amit fel kell tenni, nem az, mit is csinlál, hanem, hogy miért is létezik a kamara - mondta Nagy Elek, az MKIK elnök az esemény megnyitó beszédében. Hozzátette: a gazdasági kamara köztestület, vagyis nem piaci szereplő, nem hatóség és nem is politikai intézmény, hanem a magyar gazdaság, a gazdasági szereplők intézményesített érdekképviseletét látjuk el. Ezt igazán jól a kormányzattal való jó együttműködéssel lehet csinálni - fogalmazott. 

Nagy Elek szeirnt, az elmúlt 15 év a magyar gazdaságnak egy sikertörténet. A magyar gazdaságnak egy nagyon sikeres extenzív növekedési pályára állt. Gyakorlatilag nincs munkanélküliség, sok a nagy külföldi beruházás, életszínvonal nagy mértékben növekedett. Az eredmény, hogy elérkeztünk, abba a helyzetbe, amit a közgazdaságtan úgy hív, a közepes jövedelmű országok csapdájába. Vagyis már jól élünk, de az erőforrásaink végesek, más kell, váltani kell. Az elmúlt ötven évben nagyon érdekes, megnéztük, nagyjából száz ország jutott ebbe a helyzetbe, de csak minden tizedik tudott kitörni ebből az úgynevezett csapdából. És a megoldás mindenütt az volt, az alap mindenhol egy tudás és technológiai fejlődési pályára állás. Eddig csak csak ez volt sikeres stratégia. Vagyis újra kell értelmezni Magyarország pozícióját a globális gazdaságban.

Az MKIK elnöke rávilágított: 

A lényeg, hogy most egy sikeres másfél évtízed után válaszút előtt áll a gazdaság. Meglátása szeirnt új szövetség szükséges az állam és a vállalkozók között. Az állam legyen egy igazi innovatív, innovációs katalizátor a vállalkozás politikában, és olyan normatív kereteket kínáljon, amelyből a valós, valódi fejlődés fakad. A második fontos kérdés a teljesítményértékelése. Azt láttuk, hogy azok a társadalmak tudnak sikeresek lenni, amelyek megfelelő szinten képesek motiválni és értékelni a vállalkozói teljesítményt. 

Harmadik a tudásalapú gazdaság és a humántőke. A technológiai importálás, azt látjuk, ma már nem elegendő. Viszont a hazai tudás és a K+F infrastruktúra sajnos még nem elég fejlett. Az áttöréshez az állam, az egyetemek, velük együtt a kutatóintézetek és a vállalatok közti kapcsolat, a posztgraduális képzést, azaz a humántőke megtorítódás logikáját szükséges erősíteni. 

Negyediként említette az innováció méret és fejlődését. Szakítani kell azzal a beidegződéssel, hogy az innováció csak a nagy vállalatoknál lehetséges, ugyanis az innováció legkönnyebben a fiatal, dinamikus vállalkozásoknál jön létre. Amerikában a harminchoz közeli cégek mind, tehát a harminc évhez közeli fiatalok alapították az óriáscégeket. Ázsiában ma az épphogy huszonévesek, miközben az európai nagyvállalatok küzdenek a saját bürokráciájukkal. Mint mondta, nem véletlen, hogy a kontinentális Európából egy sincs a világ 25 legnagyobb óriásvállalata között. És kik az innováció nyertesei? - tette fel a kérdést. Egy tanulmány szerint egy cégnél a vállalkozók kapják az innovációból származó nyereség legnagyobb részét, 44%-ot. Őket követik a kék gallérosok 26%-kal, majd a fehér gallérosok 22%-kal, végül pedig a feltalálók 8%-kal. Innováció nemcsak a feltalálóknak, hanem mindenkinek hasznot hoz a cégen belül.

Nagy Elek rávilágított: Korábban a magyar modell így működött:

• külföldi cégek technológiát hoztak
• Magyarországon gyártottak

A jövőben viszont szükség van:

• saját kutatás-fejlesztésre (K+F)
• erősebb egyetemekre
• kutatóintézetekre
• vállalat–egyetem együttműködésre
• Kulcsfogalom: humántőke

Magyarország előtt egy egymásra épülő, egymást kiegészítő fejlődési ív áll. Középtávon, három-öt éves időtávban, két fő irányt érdemes megcélozni: digitális, hatékony állam, szinte teljes digitális ügyintézési lehetőséggel. Regionáis központi szolgáltatóvá vállás a másik fontos feladat. Célszerű tudás és mérnöki országgá válni - mutatott rá.

A kormánnyal korábban kötött ötéves együttműködési program sikereként említette a Fix 3 százalékos hitelprogramot, a Demán Programot és a tőkealaprogramot. Kiemelte emelett a tavaly elfogadott 11 pontos adócsökkentési lépéssorozatot. Az