INSIDER
Iráni háború: Kapitány Iván több mint 800 millió forintot keresett az ukrán olajblokádon
Létrehozva2026. 03. 05. 15:04
A Tisza gazdasági szakértőjének részvényvagyona közel 820 millió forinttal gyarapodott a Barátság kőolajvezeték leállása és az iráni háború kitörése miatt.
Január 27-én leállt a kőolajszállítás Magyarország felé a Barátság vezetéken. Míg az ukrán üzemeltetők csak két-három napos kiesést ígértek egy, nem a vezetéket, hanem egy tárolót ért orosz csapás miatt, Kijev azóta sem indította újra a szállítást – idézi fel cikkében az Origo. Ahogy Zelenszkij elnök is elismerte, ez pusztán politikai döntés, amivel nyomás alatt tarthatják Magyarországot. Egy hónappal később, február 28-án pedig kitört a közel-keleti háború is. Irán azóta lebombázta az Öböl-menti országok energialétesítményeit és lezárta az arab olaj és LNG útját a Hormuzi-szoroson át. Ezen nagyot kaszálhatott Kapitány István is.
Míg az egyik esemény Magyarországnak hosszú távon az üzemanyaghiány veszélyét, a másik pedig érezhetően magasabb rezsi- és benzinárakat jelent szerte a világon, Kapitány Istvánnak mindkettő csak extra profitot – hívja fel a figyelmet a lap. Hozzáteszik, a Barátság vezeték blokkolása és az iráni háború miatt hirtelen kilövő
Shell-részvényein közel 820 millió forintot kereshetett január vége óta, és minél súlyosabbá válik a globális energiaválság, annál nagyobbra nő a személyes portfóliójának értéke is.
Kapitány ugyanis a Shell olaj- és gázóriásnál globális alelnökként eltöltött tíz éve alatt nagyságrendileg mintegy 500 ezer Shell-részvényt kaphatott a fizetése mellé kiegészítő bónuszként – ezt könnyen ki lehet számolni a cég nyilvánosan elérhető javadalmazási adatai alapján.
Az Origo emlékeztet, az ukrajnai háború és főleg az orosz energia kivezetését célzó EU-s szankciók négy év alatt gyakorlatilag megduplázták a Shell-részvények értékét, így Kapitány dollármilliókban mérhető vagyonát is. Az ukrán olajblokád és az iráni háború viszont most új löketet adott a Shellnek: hónapokig tartó stagnálás után január 26. és március 4. között 13,6 százalékkal nőtt a Shell-részvények piaci ára.
Bujdosó Andrea is jól járt
A lap megemlíti Bujdosó Andreát is, a Tisza fővárosi frakcióvezetőjét és országgyűlési képviselőjelöltjét, aki 2009 és 2019 között szintén a Shellnél töltött be különböző vezető pozíciókat. Mivel Bujdosó már most köztisztviselő, egész pontosan tudni, hogy 12 322 darab Shell-részvénnyel rendelkezik, amelyek értéke a vizsgált időszakban 382 ezer euróról 434 ezer euróra nőtt.
Tehát Bujdosó (Kapitány Istvánhoz képest csak „szerény”) 52 ezer eurót, vagyis 20,1 millió forintot nyert az orosz kőolajszállítás leállítása óta.
A hírre Menczer Tamás is reagált közösségi oldalán, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója annyit fűzött hozzá:
A te károdra gazdagodnak. Április 12-én zavarjuk el őket!
Míg egyes nyugati energiacégek – és így az olyan volt vezetők is, mint Kapitány István – komoly nyereséget könyvelhetnek el a háborúk miatt, a világ egyre súlyosabb energiaválsággal néz szembe. A Hormuzi-szoros lezárásával ugyanis a globális kőolajforgalom- és cseppfolyósföldgáz (LNG) -import közel negyede kiesett.
A hirtelen jött energiahiány és a megugró árak Európát különösen súlyosan érintik. A kontinens nagy része ugyanis az elmúlt négy évben teljesen levált a vezetékes orosz gázról és olajról, és a tengeri úton importált LNG-re váltott.
Ennek következtében a gázárak növekedése már meghaladja a száz százalékot Nyugat-Európában, vagyis kevesebb mint egy hét alatt duplájára nőtt a földgáz ára.
A kőolaj esetében jóval mérsékeltebbnek tűnik az eddigi 10–15 százalékos áremelkedés, de már ez is elég volt, hogy Németországban a 95-ös benzin átlépje a kéteurós lélektani határt, amire az ukrán háború kitörése óta nem volt példa. Elemzők szerint a Brent olaj hordónkénti ára nemsokára meghaladhatja a 100 dollárt is, ami Nyugat-Európában több mint 50 százalékos üzemanyagár-emelkedést is jelenthet.
Az Origo teljes cikkét itt olvashatja el.
Ripost hírek
