Többet ér az emberek pénze. 8 éve nem volt ilyen alacsony az infláció: működik a rezsi- és az árcsökkentés

Nő a keresetek, a nyugdíjak reálértéke. Többet ér az emberek pénze, nyolcéves mélypontra csökkent az infláció.

Többet ér az emberek pénze. Januárban 2,1 százalékra esett vissza az infláció, utoljára nyolc éve volt ilyen kedvező ez a gazdasági mutató. Ez jó hír a családoknak, mert többet ér az emberek pénze.

Többet ér az emberek pénze, 2,1 százalékra mérséklődött az infláció

Januárban éves összevetésben 2,1 százalékkal, míg az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal nőtt az infláció. Utoljára 2018 márciusában volt ennél kisebb a pénzromlás mértéke. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint éves összevetésben az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal nőtt. Éves alapon pedig nálunk volt a második legkisebb az élelmiszerek drágulása Európában. A kormány szerint az infláció csökkenésében szerepe volt az árrésstopnak is, ezért az NGM bejelentette május végéig hosszabbítást.

A kormány emellett más ágazatokban is fellépett az áremelések ellen, önkéntes árkorlátozást ért el a bankoknál, a biztosítóknál, a telekommunikációs cégeknél és a gyógyszeripari szereplőknél, továbbá ismét lehetővé tette a hideg élelmiszer vásárlását SZÉP-kártyával 2026. április 30-ig.

Az árcsökkentés jövőjéről Nagy Márton miniszter azt mondta: a választás után térnek vissza a kérdésre, és akkor dőlhet el, hogy az intézkedés kizárólag válságkezelő eszköz marad-e, vagy tartósabban is.

Számos alapvető termék ára jelentősen mérséklődött:

a margariné 29,4,
a húskonzervé 24,9,
a sertészsiradéké 22,1,
a tejé 18,1,
a tejtermékeké 17,9,
a vaj és vajkrémé 17,2 százalékkal.

Az elérhető adatok szerint az árcsökkentésben érintett termékek ára 2026. január 12-re átlagosan 22,6 százalékkal csökkent. A drogériai termékek esetében – adatgyűjtés alapján – az intézkedés alá vont termékek esetében 29,1 százalékos átlagos árcsökkenés ment végbe.

Már a januárban is 1,5 százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke a 3,6 százalékos emelés és 2,1 százalékos infláció különbözetével, de az idősek számára éppen a februárban érkező 5 heti pluszpénz, vagyis a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj első részlete a fontosabb tétel. Ez utóbbiak együttes hatása 10 százalékos éves növekedéssel ér fel.

A reálbérek is folyamatosan nőnek, a minimálbér 11 százalékkal, a szakmunkásbér 7 százalékkal nőtt az év elejétől, a megduplázott adókedvezmény pedig több tízezerrel növeli a családok bevételét, a 40 év alatti kétgyermekes anyák szja-mentessége is emeli a reálbéreket.

Az Európai Unióban a magyar minimálbér emelkedett a legnagyobb mértékben, 18,5 százalékkal - miközben több országban is befagyasztották ezt. A garantált bérminimumunk pedig még jobban áll nemzetközi összehasonlításban.

Várhatóan idén is nőni fognak a reálkeresetek, mert duplázódtak a családi adókedvezmények:

egy gyermek esetében 20 ezer forintra,
két gyermeknél gyermekenként 40 ezer forintra, azaz összesen 80 ezer forintra,
három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 66 ezer forintra nőtt a havi kedvezmény összege.

.Az inflációs nyomás és háborús környezet miatt a rezsicsökkentési lépések is hatályban maradnak, ezt azzal indokolta a kormány, hogy a magyar háztartások stabilan tudják tervezni a kiadásaikat és ne legyenek kénytelenek az árak nagyobb mértékű emelkedésével szembesülni.

A 2026. januári előzetes adatok és a 2025. decemberi véglegesített Eurostat-jelentések alapján az Európai Unióban jelenleg Romániában a legmagasabb az infláció.

Románia: 8,6% (decemberi adat, az uniós átlag négyszerese).
Szlovákia: 4,1%–4,2% (januári becslés).
Észtország: 4,0% körül.