
Könnyekben tört ki a Duchenne-szindrómás Krisztián édesanyja: hét angyal segíti őket
A pilisi Agafonov Krisztián élete egy véget nem érő küzdelem a gravitációval és saját testével. A 17 éves, Duchenne-szindrómás fiú számára minden egyes mozdulat kincs. Édesanyja, Mária évek óta emberfeletti erővel küzd fia életéért, de a betegség mellett, a megélhetési költségek is fojtogatták őket. Most azonban megtörtént a csoda; ismeretlen jótevők úgy döntöttek, havi 50 ezer forinttal egy teljes éven át garantálják a család biztonságát.
Krisztián ötéves volt, amikor a gondtalan gyermekkornak véget vetett egy lesújtó orvosi vélemény. A Heim Pál Gyermekkórházban kimondták; a betegsége Duchenne-szindróma. Az izmok fokozatos leépülése miatt akkor azt jósolták, a fiú talán a 18. életévét sem éli meg. Ma Agafonov Krisztián 17 éves, és bár kilencéves kora óta kerekesszékbe kényszerült, esze ágában sincs feladni. Édesanyja, Mária éjt nappallá téve kutatja a megoldásokat.

Fotó: (olvasói fotó) / olvasói fotó
Havi 50 ezer forint Krisztián biztonságáért
A legnagyobb félelem mégis a téli hónapokban lopózott be a pilisi házba. Mivel az otthonuk fűtése villannyal működik, a számlák összege a csillagos egekbe szökött. Itt lépett közbe az Egy Lépéssel Több Alapítvány, amely egyedülálló akciót hirdetett.
A felhívásra hét „őrangyal” jelentkezett, akik példátlan vállalást tettek: egy teljes éven keresztül támogatják Krisztiánt. Ez összesen havi 50 ezer forintos segítséget jelent, amelyet a Hajós István Alapítványhoz utalnak a támogatók, onnan pedig közvetlenül a család villanyszámláinak kiegyenlítésére fordítják.
Könnyek között írták alá a szerződést
A hivatalos aláírásra február 4-én került sor, és ez a pillanat egy mázsás súlyt vett le az édesanya válláról.
Ez egy hatalmas könnyebbség nekünk, hiszen így végre megnyugodhatunk, hogy a rezsi ki van fizetve. Nálunk a villany nem luxus, hanem a fűtés és az életfeltételek alapja
– mondta Mária, aki azt is elárulta: a támogatást már másodszor hosszabbították meg, így a segítség már januártól folyamatos.
A kapcsolat ráadásul nem maradt személytelen. A hét támogató közül kettővel már személyesen is találkoztak, telefonszámot cseréltek, és baráti viszony alakult ki közöttük. Krisztián számára ezek a találkozások legalább annyit érnek, mint az anyagi segítség, hiszen érzi; nincs egyedül a harcban.
Versenyfutás az izmokért
Miközben a háttérben az alapítványok és a jótevők a család anyagi biztonságát szavatolják, Krisztián minden nap felhúzza a speciális robotkesztyűt. Napi húsz perc nyújtás és torna kell ahhoz, hogy a vérkeringése ne álljon le, és az izmai ne sorvadjanak tovább. Ez a gép és az a hatalmas összefogás, együtt adják meg a reményt arra, hogy Krisztián rácáfoljon az orvosi jóslatokra, és még sokáig élvezhesse édesanyja szeretetét és a támogatók önzetlenségét.






