A kormány a multik megadóztatásával elérte, hogy a gazdasági terhek ne a magyar családokra, hanem a jelentős profitot termelő nagyvállalatokra háruljanak. Ezzel szemben a Tisza és a párthoz tartozó emberek kormányra kerülésük esetén, csak a multik érdekeit néznék.

Mikor a Fidesz 2010-ben kormányra került, akkor azonnal elkezdte megadóztatni a multikat, mivel a Gyurcsány korszak és a 2008-2009-es világválság miatt Magyarország súlyos gazdasági problémákkal küzdött. Emiatt a kormány a válság utáni években gyors költségvetési bevételszerzés céljából különadókat vetett ki a bankszektorra, a távközlési cégekre, az energetikai vállalatokra, a biztosítókra és a nagy kiskereskedelmi láncokra. Mind erre azért volt szükség, mert a Fidesz nem a lakossággal akarta megfizettetni a gazdasági válság okozta terheket.

Multik megadóztatása: a Fidesz alapvetése, hogy az emberek semmiképpen sem járhatnak rosszul

A kormány a multik megadóztatása során olyan ágazatokat terhelt meg nagyobb mértékben, amelyek stabil bevétellel, jelentős piaci részesedéssel vagy válságálló működéssel rendelkeztek. Ezzel kapcsolatban Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője korábban leszögezte, hogy Magyarországon azóta sem mködnek veszteséggel a multinacionális cégek. Mindez hozzájárult a költségvetési hiány csökkentéséhez és az államadósság stabilizálásához anélkül, hogy kizárólag lakossági megszorításokra lett volna szükség.

A Fidesz a bankokra is különadót vetett ki, amelynek célja elsősorban az volt, hogy a 2008–2009-es pénzügyi válság után gyors és jelentős költségvetési bevételt biztosítson az államnak, valamint hogy a válság terheit ne a lakosság és a költségvetés viselje, hanem a pénzügyi szektor is járuljon hozzá. Az emberek semmi esetre sem járhatnak rosszul. Ez a Fidesz egyik alapvetése. És pont ennek szellemében döntött tavaly novemberben a kormány úgy, hogy megduplázza a bankadót, mivel a bankok profitja megduplázódott, ezért képesek többlett terhet vállalni.

Pont ezért duplázza meg a bankadót a kormány, amelyet a bankok nem terhelhetnek tovább a lakosságra. Ezt folyamatosan ellenőrizni is fogjuk.

– mondta Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Emellett a kormány 2017-ben egységesen 9 százalékra csökkentette a társasági adót, ami európai összevetésben is alacsonynak számít. Ez a lépés kifejezetten beruházásösztönző üzenetet hordozott, és Magyarországot vonzó telephelyszínné tette a nagyvállalatok számára.

2022-től, az energiaválság és a háborús gazdasági környezet miatt, a kormány újabb „extraprofitadóknak” nevezett különadókat vetett ki több ágazatra, köztük bankokra, energiacégekre, kiskereskedelmi vállalatokra, távközlési cégekre és légitársaságokra.

A multi megadóztatásával kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök a február 14-én tartott évértékelő beszédében elmondta, hogy ezen intézkedések miatt mennyi pénz marad a magyar családok zsebében 2010 óta.

2010 és 2025 között, a bankoktól, az energiavállalatoktól, és a kereskedelmi láncoktól különböző módszerekkel elvettünk összesen 14 956 milliárd forintot.

– mondta Orbán Viktor és hozzátette, hogy a tervek szerint 2026-ban is elvesznek 1922 milliárd forintot.

A miniszterelnök leszögezte, ha nem Fidesz kormány lenne, akkor ma ennyivel több pénz lenne a multik zsebében.

A Tisza a multik oldalán áll, erre bizonyíték Kapitány István személye

A Tisza tervei közé tartozik, hogy mindenkit meg akarnak adóztatni, kivéve a bankokat és a multikat, mivel Magyar Péterék célja, hogy kiszolgálják ezeket a cég óriásokat anélkül, hogy a magyar emberek érdekeit néznék. Ebben a képbe pedig tökéletes beleilleszkedik Kapitány István, a Tisza egyik új politikusa.

Ő ugyanis tipikusan az, akit kizárólag az érdekel, hogy a nagy globális cégeknek jó legyen, és ezért mindent feláldozna. Akár a magyar emberek jólétét is. Az, hogy Kapitány István mennyire kártékony a magyar emberekre, jól jelzi eddigi pályafutása.

Mint azt tudni lehet, ő nyitotta Oroszországban az első Shell-benzinkutat és saját bevallása szerint karrierjét annak köszönheti, hogy hazudott a munkahelyén.

Kapitány pályafutásának egyik korai állomása az Interag nevű külkereskedelmi vállalat volt, amely a pártállami időszakban politikai kapcsolatokra építve közvetített a magyar állam és nyugati cégek között, jelentős károkat okozva Magyarországnak. A Shell pedig aktívan részt vett az orosz energiahordozók kiváltását célzó, drága LNG-megoldások erőltetésében is.

A Fidesz a magyar családok, a Tisza pedig a globális cégek oldalán áll