INSIDER
Brüsszel rezsiválságba taszítja Európát – Magyarország ellenáll
Brüsszel elhibázott szankciói és magas karbonadói megemelték a piaci energiaárakat, amelyek a tagállamok többségében a lakossági díjakba is begyűrűztek. A rezsiköltségek növekedése a háztartások széles körének súlyos egzisztenciális kihívásokat okoz: mostanra az európaiak ötöde fűtési és több mint negyede díjfizetési nehézségekkel küzd. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően mindkét mutatóban a magyarok érintettsége a legkisebb.
Az energiaválság, a szankciók, valamint a világviszonylatban is kiugróan magas karbonadók jelentős áremelkedést idéztek elő az európai áram- és gáztőzsdéken. Azokban az uniós tagállamokban, amelyekben laza lakossági tarifaszabályozást alkalmaznak, a piaci folyamatok a háztartások energiaköltségeit is megnövelték, így mostanra egy átlagos uniós polgárnak jóval magasabb áram- és gázszámlát kell fizetnie, mint például egy amerikainak – derül ki a Századvég kutatásából.
A Századvég Európa Projekt-kutatásának friss eredményei rámutatnak, hogy a megélhetési költségek gyors és drasztikus emelkedése széles társadalmi rétegek számára súlyos egzisztenciális nehézségeket okozott Európa-szerte. Az uniós lakosság 20 százaléka nem képes kellő mértékben felfűteni az otthonát, és 28 százalékukkal előfordult az elmúlt egy évben, hogy anyagi okok miatt nem tudták befizetni közüzemi díjaikat.
A tagállamok közötti különbségeket leginkább az eltérő tarifaszabályozás és a háztartások alkalmazkodási képessége határozza meg. A fűtési nehézséggel küzdők aránya Magyarországon (5 százalék), Finnországban (10 százalék) és Luxemburgban (12 százalék) a legalacsonyabb, Franciaországban (28 százalék), Cipruson (30 százalék), valamint Görögországban (45 százalék) pedig a legmagasabb. A kedvező magyar adat elsősorban a rezsicsökkentési programnak köszönhető, amely szigorú hatósági árszabályozással az EU legalacsonyabb tarifáit biztosítja. A finnek körében nagy a fatüzelés aránya, aminek a költségei – a gázéhoz vagy az áraméhoz képest – jóval kevésbé emelkedtek az elmúlt években. Luxemburgban a társadalom szélesebb köre számára nyújtanak védelmet a magas jövedelmek.
Ezzel szemben a déli országok infrastrukturális és jövedelmi viszonyai rosszabbak, valamint kormányaik sem tudtak kellően hatékony tarifavédelmet nyújtani a lakossági fogyasztóknak. Tanulságos, hogy Franciaországban is – annak ellenére, hogy az EU erős gazdaságai közé tartozik – széles társadalmi rétegek számára súlyos egzisztenciális kihívásokat okozott a tarifaemelkedés, ami elsősorban a villamosenergia-alapú fűtés magas arányának és az energiahatékonyság alacsony szintjének a következménye.
A díjfizetési nehézségekkel küzdők aránya is Magyarországon a legalacsonyabb (14 százalék), amit Ausztria és Svédország (21-21 százalék) követ. A lista végén – a fűtési problémáknál tapasztaltakhoz hasonlóan – Görögország (45 százalék) és Ciprus (40 százalék) áll, amelyek mellett Írország (39 százalék) is megjelenik.
Európa Projekt-kutatás 2026, legfrissebb eredménye
Az egyedülálló Európa Projekt-kutatássorozat legfrissebb felmérésének célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése. Az idei kutatás sok releváns téma mellett kiemelten foglalkozik az Európai Unió tevékenységének megítélésével és elégedettségével, az Unió lehetséges bővítésének kérdésével, az ukrán háború megítélésével, valamint az energetika és a migráció kérdéseivel.
Ripost hírek
