Már beszélgethetünk is rég halott szeretteinkkel - jó üzlet a digitális balzsamozás

A mesterséges intelligencia ma már nemcsak válaszol, fényképet és videót generál vagy tanácsot ad, hanem elvesztett szeretteink digitális mását is képes létrehozni. Ezt a lehetőséget pedig több cég igyekszik megragadni és értékesíteni a gyászolóknak. Vajon jó ötlet ez? Mit lehet egyáltalán tudni a digitális öröklétről? Mutatjuk!

Megérkezett a filmvászonról a valóságba a digitális öröklét

Előfizetéses MI-szolgáltatások egy részénél már olyan chatbottal is beszélgethetünk, amely halott hozzátartozóink hangját felidézve szól hozzánk, vagy akár a virtuális valóságban (VR) újra találkozhatunk is velük. A fő kérdés az ilyen szolgáltatásokkal kapcsolatban a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) szerint az, hogy vajon ezek az eszközök segítenek lezárni a veszteséget, vagy épp ellenkezőleg, elmélyítik azt? Hol húzódik a határ emlékezés és illúzió között? Lehet-e a gyászt algoritmusokra bízni? Íme a hatóság válaszai!

Megjelent egy új iparág: digitálisan életre kelthetők elhunyt rokonaink

A sci-fi írók évtizedekig csak álmodoztak róla, a Szilícium-völgy pedig mostanra elérhetővé tette: megérkeztünk a digitális túlvilág iparága (Digital Afterlife Industry – DAI) kapujába. Ma már nem az a kérdés, hogy technikailag lehetséges-e „feltámasztani” valakit, hanem az, hogy a gyászunkat és az emlékeinket át akarjuk-e adni az algoritmusoknak?

Hogyan működik a digitális öröklét a gyakorlatban?

• A szolgáltatások tárháza már most is széles: az egyszerű szöveges megoldásoktól a teljes immerzióig terjednek. Úgynevezett Ghostbotok és Chatbotok segítségével például a néhai rokon által használt alkalmazások digitális lábnyomaiból (régi e-mailek, SMS-ek) modellezik az elhunyt szóhasználatát. Ezután pedig egy chatbot segítségével újra „beszélgethetünk” azzal, aki már nincs köztünk.
• Elérhető már a piacon az úgynevezett hangklónozás is. Ez azt jelenti, hogy pár percnyi jó minőségű hangfelvétel elég ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia bármilyen szöveget felolvasson az elhunyt jellegzetes orgánumán és hanglejtésével.
• Kínálnak bizonyos szolgáltatók „digitális bebalzsamozást” is. Ezek a cégek már az elhunyt komplett személyiségének digitalizálására törekednek, egyfajta virtuális másolatot hozva létre, amely képes az interakcióra, például beszélgetni lehet vele. 
• Emellett ott van még a VR-feltámasztás is, amikor a virtuális valóságban újra „találkozhatunk” elhunyt szeretteinkkel.

Milyen veszélyeket rejt a digitális öröklét térhódítása?

Bár a fejlesztő cégek gyakran a gyász enyhítésének céljával vágnak bele a munkába, a terület számos veszélyt rejt. Egyrészt előfordulhat, hogy az újonnan kínálkozó lehetőségek miatt a gyászolók benne ragadnak egy olyan tudatállapotban, ahol nem kell szembenézni a véglegességgel. Ez pedig nem gyógyír lesz, hanem egyfajta digitális kábítószer. Másrészt a digitális avatárok adatvédelmi rémálmot is jelenthetnek. Nem tisztázott ugyanis, hogy jogilag kié az elhunyt digitális mása? A családé? Vagy a fejlesztő cégé? Mi történik, ha a szolgáltató csődbe megy vagy a szerettünk képmásával kezdik el reklámozni a szolgáltatást? 

Még életünkben érdemes felkészülni a digitális öröklétre

Az NMHH szerint a digitális túlvilág-ipar (DAI) térnyerésével az örökség fogalma már nemcsak ingatlanokat és tárgyakat jelent, hanem az adatainkat is. Aki fontolgatja vagy fél ezeknek az új technológiáknak a használatától, érdemes az alábbi szempontokat figyelembe vennie: rendelkezzünk a digitális jogainkkal még életünk során. Például jelöljük ki a Google-ban az inaktív fiók kezelőjét vagy a Facebookon a hagyatéki kapcsolattartót.

• Aki szeretné, hogy a családja később egy MI-avatár segítségével emlékezhessen, érdemes még életében jó minőségű hangmintákat (interjúkat, felolvasásokat) és rendezett fotóalbumokat készítenie. 
• Rögzítsük írásban (például a végrendelet mellékleteként), hogy hozzájárulunk-e a digitális feltámasztáshoz.
• Mi magunk válasszon szolgáltatót méghozzá olyat, amelyik garantálja a kegyeleti jogok tiszteletben tartását.