Csúnyán lebukott az Erste: sok pénzt hozott az orosz-ukrán háború az osztrák pénzintézetnek

A vg.hu írja, hogy miközben az európai lakosság megemelkedett energiaárakon és megélhetési költségeken keresztül az orosz–ukrán háború gazdasági következményeit szenvedték el, az Erste Bank soha nem látott profitra tett szert – ez derül ki az osztrák péntintézet éves jelentéseiből. A csoport profitja 2021 és 2024 között 62 százalékkal emelkedett, a részvényárfolyama pedig két és félszeresére ugrott, tehát egyértelműen haszonélvezője volt az elmúlt időszaknak. 

Lebukott az Erste: óriási biznisz volt az osztrák pénzintézetnek az orosz–ukrán háború

Mindennek különös súlyt ad Orbán Viktor miniszterelnöknek az idei, 27. évértékelőjén elmondott beszéde, amely a szokottnál is keményebb volt. A kormányfő hosszan bírálta a Tisza Párt, Brüsszel és a nemzetközi nagytőke hazánkban is jelen lévő szereplőit, mivel meglátása szerint háborús szövetséget alkotva próbálnak hatalomra kerülni az áprilisi országgyűlési választáson A miniszterelnök név szerint is említette a Shellt, illetve az Erste Bankot, amelyek szerinte nyerészkedtek az elmúlt évek háborús pusztításán.

– fogalmazott Orbán Viktor. Az Erste Bankról egyenesen azt állította: nem érdekli őket, hogy évente 400 ezer ember hal meg vagy rokkan meg, „csak pörögjön a kassza, jöjjön a lóvé”.

A Telex már aznap megkereste az osztrák hitelintézetet, amely válaszában közölte: az Erste Bank Hungary Zrt. semmilyen formában nem vesz részt politikai kampányban, és a rá vonatkozó jogszabályokat maradéktalanul betartja. Hozzátették továbbá, hogy a bank alapelveivel összhangban elutasít minden háborút és erőszakot.

A pénzintézet érvelésének azonban ellentmondanak a csoport éves jelentései:

• míg 2021-ben 1,9 milliárd euró volt a nettó eredményük, 
• 2024-ben már 3,1 milliárd euró, azaz a háborús periódus alatt 1,2 milliárd euróval gyarapodott a hasznuk. 

A folytatólagos tevékenységből származó, adózás előtti eredményük még ennél is látványosabban, közel 3 milliárdról 5 milliárd euróra hízott. A legnagyobb ugrást 2023-ban érte el a bank, amikor egyik évről a másikra 37,8 százalékkal nőtt a profitja.

A részvényesek sem panaszkodhatnak: 2022 februárjában a csoport papírjai 43 euró körül mozogtak, 2025 végén viszont már 100 euró felett jegyezték őket. Aki tehát 2022 elején vásárolt Erste-részvényt, az 2025 végére nemcsak a tőkéjét duplázta meg, hanem az azóta kifizetett jelentős osztalékokat is zsebre tehette.

Bár a bank a profitnövekedést elsősorban az emelkedő kamatbevételekkel magyarázza, valójában az csak következménye volt az orosz–ukrán háború nyomán elszálló energiaáraknak, és magas inflációra adott monetáris politikai válaszoknak.

Feszültség a kormány és a külföldi bankok között

Nem először kerül vitába a magyar kabinet külföldi tulajdonú pénzintézettel: novemberben a belga kézben lévő K&H elemzőjének nyilatkozata váltott ki éles reakciót.

– írta egy Facebook-bejegyzésében Orbán Viktor. A kormányfő arra reagált, hogy Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt állította, hogy a piac egy Tisza-győzelemnek örülne a tavaszi választáson. A miniszterelnök szerint azonban a befektetők csak azért támogatnák Magyar Péterék sikerét, mert az megszorításokkal járna.

Közel 15 ezermilliárdot vont el a kormány a szektorból

A kormányfő az évértékelőn arról is beszélt, hogy a multik és a bankok nem véletlenül akarják leváltani a vezetést. 2010 és 2025 között ugyanis három területről – a pénzintézetektől, az energiavállalatoktól és a kereskedelmi láncoktól – különböző módszerekkel összesen 14 956 milliárd forintot vontak el. Sőt, a tervek szerint 2026-ban további 1922 milliárd forintot különítenek el e célra. Ezt hivatalosan társadalmi felelősségvállalásnak vagy a közteherviselésbe való bevonásnak nevezik.

„Csoda, ha vicsorognak? Az első céljuk az, hogy megakadályozzák a 2026-ban esedékes 1922 milliárd forint befizetését! Ha ez sikerül, megkezdik annak a 14 956 milliárdnak a visszagyűjtését, amit eddig elvontunk, és a magyar embereknek adtunk. Erről van szó. Ha hagyják, hogy a Tisza–Brüsszel–nagytőke koalíció hatalomra kerüljön, ki fogják zsebelni a magyar családokat” – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: igazuk van, amikor azt állítják, hogy rendszerváltást akarnak elérni Magyarországon, ugyanis a brüsszeli rendszer érkezésével a rezsicsökkentésnek és a családtámogatásoknak is vége lenne.

A multik és a bankárok pártja a Tisza?

A Tisza Pártot a kormányfő szerint jól láthatóan elfoglalták a multinacionális üzleti és pénzügyi érdekkörök. Tavaly Kármán András tűnt fel a párt gazdasági vezetőjeként, aki 2010 és 2011 között még a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt, ám később több ponton vitatta a kormány intézkedéseit (például ellenezte a bankadót és az IMF hazaküldését), majd az Erste Banknál töltött be vezető pozíciókat.

Kármán ugyanakkor az utóbbi időben háttérbe szorult, és helyét Kapitány István vette át a párt gazdasági és energetikai területeinek élén. Kapitány 37 évig dolgozott annál a globális óriásnak számító Shellnél, amely az orosz–ukrán háború egyik legnagyobb nyertese:

Az orosz energiáról történő európai leválásnak a Shell volt az egyik legnagyobb kedvezményezettje, nem véletlenül beszélt Kapitány István a bemutatkozása után közvetlenül az orosz energiahordozókról való leválás szükségességéről az ATV csatornáján Rónai Egonnak. 

Mivel a Shell több tízmilliárd euróval növelte nyereségét a háború alatt, Kapitány István és a pártban szintén feltűnő Bujdosó Andrea közvetlen haszonélvezői a háborús konfliktusnak.

Aki nem hiszi, kérdezze meg a mesterséges intelligenciát, akár többfélét is: segítségképp, a Shell esetében a vg.hu megmutatta, hogy ugyanaz a válasz érkezik minden kútfőből: katt a lenti videóra. Ez a teszt: aki akarja, megpróbálhatja az Erstéről is.