INSIDER
A legizgalmasabb pillanatban szólalt meg Varga Mihály: ez az a terület, ami a jegybank számára kiemelten fontos – megalakult a Magyar Innovációs Koalíció
Csúcstalálkozót tartott a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, miközben a piac már a februári kamatvágást árazza. A kiemelt jelentőségű konferencia így nemcsak a versenyképességről, hanem a gazdaságpolitikai fordulat esélyéről is szól. Varga Mihály nyitóbeszédében kijelentette: az innováció és a hatékonyságnövelés képes mérsékelni az inflációs kockázatokat.
Az innováció és a gazdasági együttműködés erősítéséről rendezett konferenciát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Innováció, ami összeköt címmel. A konferencián beszédet mondott Varga Mihály jegybankelnök, Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint Nagy Elek, az MKIK elnöke. A résztvevők fontos bejelentést tettek: megalakult a Magyar Innovációs Koalíció - írja a vg.hu.
Az innováció a jegybank számára inflációs kérdés is
Varga Mihály a konferencia megnyitójában hangsúlyozta: az innováció a Magyar Nemzeti Bank szemszögéből nem pusztán gazdaságfejlesztési kérdés, hanem az infláció csökkentésének egyik eszköze is. Megfogalmazása szerint
az innováció és a hatékonyságnövelés képes mérsékelni az inflációs kockázatokat, ezért a jegybank számára kiemelten fontos terület.
A jegybankelnök szerint az innováció fogalmát legegyszerűbben egy egyenlettel lehet megragadni. Ennek egyik eleme az invenció, vagyis az új, újszerű ötlet létrehozása, a másik pedig a piac, azaz a piacképes hasznosítás. Az innováció e kettő szorzataként jön létre: amikor az ötletből termék, árbevétel és piaci érték lesz.
Hozzátette: már az is előrelépés, hogy a konferencia létrejött, hiszen ez azt jelzi, hogy az ötlet útjára lépett. Valódi termékről azonban csak akkor lehet beszélni, ha a hatások a gazdaságban is érzékelhetővé válnak.
Az innováció magyar hagyomány, de nem mindig itthon hasznosul
Varga Mihály szerint az innováció témája Magyarországon elvileg nem lehetne meglepő, hiszen a magyar találékonyság világszerte ismert. Emlékeztetett arra, hogy számos, ma is alapvető jelentőségű találmány köthető magyarokhoz, a Bolyai-féle geometriától az mRNS-vakcináig. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet:
sok magyar ötletből végül külföldön lett termék vagy szolgáltatás, ami indokolttá teszi a konferencia célkitűzéseit.
A kiegyezés utáni korszak mint minta
Pozitív hazai példaként említette a transzformátort, a wolframszálas villanykörtét és az elektromos fogyasztásmérőt. Ezek közös vonása nemcsak az, hogy mind innovatív termékek voltak, hanem az is, hogy ugyanabban a történelmi korszakban, a kiegyezést követő időszakban születtek meg.
A jegybankelnök szerint ez Magyarország egyik legdinamikusabb gazdaságtörténeti korszaka volt, amikor természetes módon jutott el az invenció a piacképes termékig. Ekkor vált a szellemi tőke nemcsak ötletforrássá, hanem eladható termékek alapjává is. Varga Mihály hangsúlyozta:
- a bankrendszer
- és a finanszírozás
akkoriban és ma is kulcsszerepet játszik az innováció támogatásában. Felidézte, hogy Széchenyi István hitelezést sürgető gondolatai már a 19. század elején megjelentek, és a hazai bankrendszer kialakulása intenzív növekedési pályára állította a gazdaságot.
A növekedés új forrása Varga Mihály szerint: hatékonyság és termelékenység
A 2010-es években stabil gazdasági alapok jöttek létre Magyarországon, amivel az extenzív növekedés határait elértük – mondta. A jövőbeni bővüléshez ezért az intenzív tényezők, vagyis a termelékenység, a hatékonyság és a versenyképesség javítása szükséges.
Ezt alátámasztja, hogy a 2024-es adatok szerint a magyar munkatermelékenység az uniós átlag mindössze 73,9 százalékát éri el, miközben a foglalkoztatottság közel teljes. Így a további növekedés kulcsa egyértelműen a hatékonyság javítása. A világgazdaságban alapvető átalakulások zajlanak, a gazdasági központok átrendeződnek, a mesterséges intelligencia pedig gyökeresen alakítja át a munkaerőpiacot. Varga Mihály szerint ez ugyan kényszer, de érdemesebb lehetőségként tekinteni rá, hiszen az innováció lehet a termelékenység növelésének elsődleges forrása.
Az innováció válságállóvá tesz
A jegybankelnök ismertette az innovációvezérelt hazai vállalkozásokról készült elemzések főbb megállapításait. A 2010-es években mintegy 1100 olyan cég működött, amely innovációs tevékenységet folytatott és három év alatt legalább 20 százalékos árbevétel-növekedést ért el.
Ez a szűk vállalati kör adta a bruttó export 13 százalékát és a GDP-növekmény 23 százalékát. Ezeknél a cégeknél a munkatermelékenység 44 százalékkal haladta meg a nem innovációvezérelt vállalatokét.
A 2020-as években több mint 500 innovatív vállalatot azonosítottak, amelyek exporthozzájárulása megközelítette a 10 százalékot, mindezt válságos időszakban. Ez azt mutatja, hogy az innováció nemcsak növekedési motor, hanem a válságállóság egyik alapja is.
Innováció és árstabilitás
Végezetül Varga Mihály hangsúlyozta: gazdaságtörténeti tapasztalat, hogy az új technológiák és az általuk generált hatékonyságnövekedés mérsékli az inflációs kockázatokat. A Magyar Nemzeti Bank számára ezért az innováció támogatása az alapmandátumból fakadó feladat.
Az innováció hozzájárulhat az árstabilitás eléréséhez és fenntartásához, ezért olyan gazdasági ökoszisztémát kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a hazai ötletekből Magyarországon szülessenek piacképes termékek és innovációk.
Hankó Balázs: a verseny nemcsak a jelenről, hanem a jövőről szól
Hankó Balázs beszédében hangsúlyozta: Magyarország nemcsak a jelen kihívásaiban akar helytállni, hanem a jövőért folytatott globális versenyben is részt kíván venni. Megfogalmazása szerint a magyarok elszántak abban, hogy ezt a versenyt megnyerjék.
A miniszter kiemelte: a magyar társadalomban megvan
- az a kreativitás
- és tudás,
amelyet ma összefoglalóan innovációnak nevezünk. Véleménye szerint ez az a belső erőforrás, amely képessé teszi az országot arra, hogy sikerrel vegye a nemzetközi versenyt.
Hankó Balázs felidézte: Magyarország jelenleg a 33. helyen áll a globális innovációs világranglistán. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem végállomás, hanem kiindulópont egy ambiciózusabb cél felé. A beszéd szerint Magyarország egyértelmű döntést hozott:
2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országa közé kíván kerülni.
Hozzátette: a végső cél ennél is magasabb, hiszen hosszabb távon a világ tíz leginnovatívabb országa közé szeretnék pozicionálni Magyarországot.
Hankó Balázs nemrég arról is beszámolt, hogy évtizedes csúcson van a magyar szabadalmi bejelentések száma. A múlt évben 533 szabadalmi bejelentést tettek a magyar innovátorok.
Az extenzív növekedés kimerült, döntési ponthoz érkeztünk
Nagy Elek felszólalásában arról beszélt: Magyarország a növekedést biztosító extenzív erőforrásait kimerítette, és egy sikeres expanziós időszakon van túl. Megfogalmazása szerint az ország ma már „egész jól él”, a gazdaság állapota összességében rendben van, ugyanakkor a legfontosabb kérdés most az, hogyan tovább.
Hangsúlyozta: ezen a ponton dől el, hogy Magyarország milyen fejlődési pályára áll a következő években és évtizedekben.
Közepes jövedelmi csapda vagy tudásalapú pálya
Az MKIK elnöke szerint a valódi dilemma az, hogy az ország beleragad-e a közepes jövedelmi csapdába – amelybe már számos ország beleakadt –, vagy a másik utat választja. Ez utóbbi a tudás, a technológia és az innováció útja, amely hosszú távon képes fenntartható fejlődést biztosítani.
Megfogalmazása alapján mindkét irány nyitva áll, de a választás következményei meghatározóak lesznek Magyarország jövője szempontjából.
Bemutatkozott a Magyar Innovátor Névjegy
A konferencia egyik kiemelt pillanataként Nagy Elek bejelentette a Magyar Innovátor Névjegy bemutatását, amely a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös kezdeményezéseként jött létre.
Kiemelte: nem véletlen, hogy a védjegy a jegybank és a vállalkozói érdekképviselet együttműködésében született meg, hiszen a monetáris stabilitás és a vállalkozói innováció együtt képes megteremteni a fenntartható gazdasági növekedést.
A monetáris stabilitás és az innováció szövetsége
A kamarai elnök hangsúlyozta: büszkék erre a partneri működésre, amely szerinte jó példája annak, hogyan lehet összehangolni
- a pénzügyi stabilitást
- és a növekedésorientált vállalkozói gondolkodást.
Elmondta: a Magyar Innovátor Névjegyet az MKIK jegyezte be, és azon vállalatok számára kínálják fel, amelyek már bizonyították szakmai felkészültségüket, piaci életképességüket, valamint növekedésorientált szemléletüket.
Nagy Elek szerint figyelemre méltó a vállalatok kiválasztásának módszertana is, amely nem formális címkét, hanem valódi teljesítményt és jövőorientált működést kíván elismerni.
A védjegy célja, hogy iránytűként szolgáljon az innovációvezérelt gazdaság építésében.
A felszólalók a hazai innovációs környezet aktuális kihívásait, a versenyképesség erősítésének lehetőségeit, valamint a vállalkozások fejlődését támogató gazdaságpolitikai eszközöket is érintették.
A rendezvény az MNB és az MKIK együttműködésének egyik kiemelt állomása. A két intézmény célja, hogy a jegybanki elemzési kapacitás és a vállalkozói szféra tapasztalatai egymást erősítve járuljanak hozzá a magyar gazdaság növekedési potenciáljának bővítéséhez.
Korábban megírtuk, hogy szinte minden adott ahhoz, hogy a jegybank 3 százalékos célja alá essen az infláció Magyarországon. A KSH csütörtökön publikálja a januári inflációs adatokat, az előjelek kifejezetten biztatóak.
A tavalyi magas bázis, az árrésstopok és az importált infláció egyszerre éreztetik hatásukat, ezért nem zárható ki egy inflációs meglepetés sem. Ha így lesz, akkor szinte biztos, hogy ebben a hónapban újrakezdi a kamatcsökkentési ciklusát a Magyar Nemzeti Bank. Annál is inkább, mert a piac beárazta februárra a kamatvágást.
Ripost hírek
