Huszonöt éves a Wikipedia! Így nőtt a világ 15. legnépszerűbb oldalává az óriáscég

A Wikipedia ma már a világ legnagyobb tudásbázisa, ahová naponta milliók kattintanak, mégis kevesen tudják, hogy jött létre, és hogyan működik valójában. A közösségi enciklopédia mögött nincs reklám, nincs üzlet, csak egy hatalmas önkéntes hadsereg és rengeteg vita. Most megmutatjuk, honnan indult, miből működik, mivel vádolják és mi vár rá az AI korában.

A Wikipedia története 

2001. január 15-én, azaz 25 éve indult a világ egyik leglátogatottabb oldala, a Wikipedia. A Jimmy Wales és Larry Sanger által létrehozott első közösségi szerkesztésű online enciklopédia eredetileg a Nupedia nevű oldalt egészítette volna ki, amely egy hagyományos enciklopédia volt, hiszen azt szakértők szerkesztették. A Wikipedia viszont nyílt szerkesztésű, vagyis „bárki” belenyúlhat, valószínűleg ennek köszönhető, hogy szinte berobbant a köztudatba. Az enciklopédia ma már több, mint 300 nyelven érhető el, és naponta több millióan használják. A Wikipedia nyitott, önkéntesek szerkesztik világszerte, és ez adja a lényegét: mindenki hozzáadhat valamit az emberi tudáshoz.

Miből tartja fenn magát?

A világ egyik legnépszerűbb weboldala, főként adományokból tartja fenn magát, a Wikipedia mögött álló Wikimedia Foundation gyűjtéseiből. Reklámok nem futnak az oldalon. Egy nagy őszi kampány, amit évente tartanak például több tízmillió dollárt hoz. A Wikipedia felajánlásokat is kap, azokat informatikai fejlesztésekre, szerverekre, adatvédelemre és a közösségi munka támogatására költik. 

Mennyire hiteles? 

A Wikipedia általában megbízható, a nagyobb, népszerű témák jellemzően pontosabbak, mert sokan ellenőrzik őket, de mivel bárki szerkesztheti, előfordulhatnak hibák vagy elfogultságok, időről időre megvádolják elfogultsággal, politikai részrehajlással vagy cenzúrával. Egyes országok (Törökország, Kína) „nemzetbiztonsági kockázatra" hivatkozva időszakosan blokkolták is. Voltak jogi eljárások is sértőnek vélt tartalmak miatt, de legtöbbször a közösség gyorsan korrigál. A Wikimedia Foundation azonban minden alkalommal hangsúlyozza: a rendszer nyitott, a hibákat bárki kijavíthatja. Összességében a tudományos vagy kényes kérdéseknél ezért ajánlott az eredeti források vizsgálata is.

2025 legkeresettebb Wikipedia-témái

• mesterséges intelligencia fejlődése
• európai energiaválság
• Taylor Swift turnéja
• Mars-kutatás új eredményei
• magyar politikai események
• olimpiai kvalifikációk
• kriptovaluták összeomlása
• világhírű celebperek
• klímaváltozás szélsőséges jelenségei
• új orvosi áttörések

10 érdekesség a Wikipediáról

• A világ 15. leglátogatottabb weboldala.
• A cikkek több mint 90%-át önkéntesek írják.
• Vannak 15 éves szerkesztők is, akik ezreket javítanak havi szinten.
• Néhány szócikk naponta több száz módosítást kap.
• A magyar Wikipedia közel félmillió szócikket tartalmaz.
• Létezik olyan cikk, amit több mint 5000-szer szerkesztettek.
• A szerkesztők saját szabályrendszerrel dolgoznak.
• Van „háborúmegfigyelő” bot, ami észleli a szerkesztőháborúkat.
• A Wikipédia logóján lévő puzzle-darabok különböző nyelvekből származnak.
• Léteznek tiltott témák – például nem lehet élő személyekről ellenőrizetlen állításokat írni.

A Wikipedia és a mesterséges intelligencia

Az AI megjelenése hatalmas kihívást és lehetőséget is jelent egyben a neten kereső felhasználók számára. Gyorsabbá teszi az információ áramlást és a keresést is, és mivel félő, hogy továbbra is pontatlan tartalmak kerülhetnek a rendszerbe, a Wikipedia közösség egyre több mesterséges intelligenciát használ a vandalizmus és hibák kiszűrésére. A jövőben várhatóan a szerkesztők és az AI együtt dolgoznak majd, de a szervezet célja, hogy az emberi ellenőrzés mindig elsődleges maradjon, és minden ember számára elérhető legyen a tudás, továbbra is ingyenesen. 

Mennyit ér a Wikipedia? 

Pontos összeget nem lehet mondani, de szakértők szerint a Wikipeda felületén lévő adatvagyon több milliárd dollárt érne, ha reklámokat helyeznének el rajta. A cég tehát évente akár 2–3 milliárd dollárt is termelhetne, ha profitorientált szemléletre váltana, de a san fransisco-i központú szervezet továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a tudás reklámmentes és ingyenes maradjon.