Ilyen évet zárt Magyarország 2025-ben

2025 elején még sokan forgatták a fejüket: januárban 5-5,7 százalék körül járt az infláció. Az év második felére fordult a kocka, őszre már 3,8-4,3 százalék közé csökkent az üteme. Emellett több téren is olyan intézkedéseket vezetett be a kormány, aminek hatására megkönnyebülhettünk.

Az előrejelzések sem voltak egységesek: a Magyar Nemzeti Bank 3,3–4,1 százalék közé tette az éves inflációt, a Pénzügyminisztérium 3,2 százalékra számolt, míg a Európai Bizottság 3,6 százalékot várt.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint augusztusban az infláció éves alapon 4,3 százalék volt, miközben megállt a havi áremelkedés.

Ebben nagy szerepe volt a kormányzati intézkedéseknek:

• Árrésstop az élelmiszereknél
• Árréscsökkentés a drogériákban (átlagosan –26,5%)

Sőt, önkéntes árkorlátozás lépett életbe a bankoknál, biztosítóknál, telekommunikációs cégeknél, majd júliustól a gyógyszergyártóknál is. Ezek együtt mintegy 1,6 százalékponttal fogták vissza az inflációt.

2025-ben folytatódott a reálbérek növekedése is, ami sok családnak valódi segítséget jelentett:

• A bruttó átlagbérek 8–9 százalékkal
• a nettó bérek közel 10 százalékkal nőttek

A vásárlóerő  javult: szeptemberben a KSH szerint 5,5 százalékos reálbér-emelkedést mértek – ez még az év eleji várakozásokat is felülmúlta.

2025 nagy  nyertesei közé tartoztak:

• a minimálbéren és bérminimumon dolgozók (9 és 7 százalékos emelés)
• a családosok a magasabb adókedvezmény miatt
• a háromgyermekes anyák, akik októbertől teljes szja-mentességet kaptak
• a 25 év alatti fiatalok, akik havi akár közel 100 ezer forint adót is megspórolhattak

Az MNB szerint az Otthon Start hitelprogram felpörgette a lakáshitelezést. A bankok már most élénkülő keresletet látnak, és az előrejelzések alapján a háztartási hitelállomány 2025-ben 15, 2026-ban pedig 19 százalékkal nőhet.