Magyar Péterék lebuktak - mindent elárultak a szakértők a Tisza rémisztő terveiről

Magyar Péterék lebuktak. A Tisza és a mögötte felsorakozott baloldali szakértői csapat lassan a brüsszeli jelentésekből ismert összes javaslatot átemelte a Tisza programjába. Ezt nyilvánosan tagadják, de kiszivárgott felvételek sora bizonyítja, hogy átvernék a választókat. Minden idők legnagyobb Békemenetén a rémisztő terveik ellen is kiálltak a résztvevők október 23-án.

Magyar Péterék lebuktak, átvernék a választókat

Az első csapást Tisza gazdasági programjának hitelességére Tarr Zoltán, Magyar Péter helyettese mérte. Tarr több fórumon is arról beszélt, hogy „választást kell nyerni, utána mindent lehet.” Ő mondta azt is: 

Majd megismertük a Tiszához köthető szakértők: Bod Péter Ákos, Petschnig Mária Zita, Surányi György, Simonovits András véleményét arról, mit kellene tenni Magyar Péteréknek, amennyiben hatalomra kerülnének.

Íme a legfontosabbak:

•  szja-emelés, 
• a társasági adó megemelése, 
• a rezsicsökkentés megszüntetése, 
• az anyák adómentességének eltörlése, 
• a 13. havi nyugdíj megszüntetése, 
• a nyugdíjak megadóztatása.

Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó a nyugdíjakkal kapcsolatban az M1-en azt mondta: a saját jogon szerzett nyugdíj a 13. havival és a novemberi kiegészítéssel 270 ezer forintot tesz ki. Ha a Tisza megvalósítaná a kiszivárgott terveket, akkor egy 20 százalékos adó 54 ezer forinttal csökkentené az átlagos nyugdíjat, azaz két havi nyugdíjjal kapnának kevesebbet évente az idősek – közölte.

Annak kapcsán, hogy a kiszivárgott tervek szerint a Tisza 15, 22 és 33 százalékos szja-t vezetne be jövedelmi sávoktól függően, Szalai Piroska közölte: a mostani 15 százalékos, egységes adó már bruttó ötmillió forintos éves fizetésnél is 22-re változna. Ezzel már a most - akár bónuszokkal - havi bruttó 417 ezer forintot keresőket is sújtaná, míg a 33 százalékos szja már a pedagógusokat, a rendvédelmi dolgozókat és az orvosokat is érintené.

Közölte: ha a kiszivárgott tervekből valóság lenne, akkor az brutális hatással járna a családokra, amelyek összjövedelme éves szinten könnyen milliós tétellel lehetne kevesebb, azaz az elmúlt években szerzett emelések vesznének kárba az új, magasabb adók miatt. 

Rámutatott, hogy közel 1,3 millió ember lépett ki a létbizonytalanságból a középosztály felé az elmúlt bő egy évtizedben, és éppen őket érintenék igazán hátrányosan a kiszivárgott tervek.

A társasági adó 9-ről 25 százalékra emelése már a kisvállalkozások esetében is komoly, évi milliós többlet terhet jelentene Szalai Piroska szerint. Ezek a cégek, fűzte hozzá, a multikkal szemben nem tudják olyan pontosan beállítani, optimalizálni az adózás előtti eredményüket. Emellett a startup cégek is más országba helyezhetik székhelyüket, s a helyszíneket kereső külföldi beruházókat is távol tarthatja egy magasabb társasági adó – vélekedett.

Arra a kérdésre, hogy mire osztaná tovább a komolyabb bevételeket a Tisza, Szalai Piroska úgy reagált, hogy az eddig felvillantott könnyítések nem igényelhetnek akkora összeget, mint az elvonások. Elképzelhető, hogy Ukrajnának adnák tovább, illetve a háborúra gyűjtenek majd ilyen módon – vélekedett.