Brutális adóemelést akar lenyomni az emberek torkán a Tisza. Súlyos megszorításokra készülnek

Brutális adóemelést akar bevezetni a Tisza. Magyar Péterék többkulcsos szja-t terveznek, „felülvizsgálnák" a családi adókedvezményeket és a rezsicsökkentést. A Tisza gazdasági kabinetje egy kiszivárgott dokumentum szerint 2026. júliusától a háromkulcsos SZJA bevezetését javasolja, amelynek következtében már a szakmunkás minimálbért – azaz a garantált bérminimumot – alig meghaladó kereset is a 22 százalékos kulcs alá esne.

Brutális adóemelést tervez a Tisza, titkolták, de lebuktak

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a Tisza új adózási rendszere mintegy 1.300 milliárd forintot venne ki a magyar emberek zsebéből. Ez egy foglalkoztatottra vetítve átlagosan éves szinten 276 ezer forint elvonást jelenthet. Már havi bruttó 400 ezer Ft-os fizetés fölött mindenki rosszul jár, és nincs olyan sáv, ahol bárki is kevesebb adót fizetne a mostanihoz képest.

Az adóemeléssel kapcsolatban Tarr Zoltán, A Tisza elnökhelyettese egy etyeki rendezvényen kijelentette, 

A Tisza-adó miatt például

• egy pedagógus havi 30 000 forinttal kevesebbet kapna, ami évi 364 000 forintot mínuszt jelent; 
• egy ápoló havi 23 000 forinttal kevesebbet kapna, ami évi 280 000 forint mínuszt jelent; 
• egy rendőr havi 13 000 forinttal kevesebbet vinne haza, ami évi 154 000 forint mínusz; 
• egy katona havi 39 000 forinttal kevesebb bért kapna, ami évi 476 000 forint mínusz; 
• egy orvosnak 264 000 forinttal kevesebb jutna, ami évi 3 172 000 forint mínusz.

Orbán Viktor a Harcosok Klubjának hétfői üzenetében azt írta, a Tisza lebukott és elvesztette a bizalmat. A miniszterelnök szerint az ellenzék adóemelésre készül, a kormány válasza pedig a teljes nyíltság és egy új nemzeti konzultáció.

A miniszterelnök szerint a Tisza egy kötcsei botránnyal próbálta elterelni a figyelmet a „lebukásról” és az adóemelési tervekről, de nem sikerült.

A miniszterelnök két utat vázolt fel: ha Brüsszel által irányított bábkormány alakul, akkor brutális adóemelés jön, megszűnik a rezsicsökkentés, a családtámogatás, a 13. havi nyugdíj, és ezer forintos benzinárra kell számítani. 

Kampányt indít a Nemzeti Ellenállás Mozgalom (NEM), hogy mindenkihez eljuttassa Tarr Zoltán, a Tisza párt alelnökének többkulcsos adó bevezetésével kapcsolatos szavait.

„Nem helyes, hogy a Tisza Párt, egy választáson induló párt el akarja titkolni az adóterveit a választóktól. Ezért kampányt indítunk, hogy mindenkihez eljussanak Tarr Zoltán, a többkulcsos adó bevezetésével kapcsolatos szavai: „választást kell nyerni és utána mindent lehet” – jelentette be a Nemzeti Ellenállás Mozgalom közösségi oldalán.

Ahogy arról korábban a hirado.hu és most a NEM is beszámolt, a Tisza Párt 22 és 33 százalékos személyi jövedelemadót vezetne be, ami már a jóval az átlag alatti keresettel rendelkezők számára is jelentős adótöbbletet jelentene. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója korábban szintén hangsúlyozta, hogy a Tisza Párt tervei – egyes szakértők szerint ennél is magasabb kulcsokkal – négymillió ember nettó jövedelmét érintenék.

A NEM mostani közleményében úgy fogalmazott: „A Tisza adóterve tehát minden magyar családot érint, így mindenkinek tudnia kell róla!” 

A párt alelnöke, Tarr Zoltán videóban elismerte, hogy az intézkedések részleteit szándékosan titokban tartják. A mozgalom állítása szerint a Tisza-adó terveinek kitudódása után Magyar Péterék igyekeznek elmaszatolni az ügyet, miközben a baloldali médiumok hallgatnak Tarr beismeréséről. Mint írták:

„Világossá vált: a Tisza a választók átverésével akar elindulni a választáson. Ez nem helyes, ezért országos kampányt indítunk, hogy minden magyarhoz eljusson a Tisza adóterve. Célunk, hogy felhívjuk minden magyar figyelmét arra, milyen súlyos személyes anyagi károkat idézne elő, ha a Tisza Párt megvalósíthatná terveit.”

A kampány részeként elindítottak egy kalkulátort, amellyel elmondásuk szerint mindenki kiszámíthatja, pontosan mennyit venne el tőle a Tisza Párt.

A rezsiköltségek és az üzemanyagárak jelentős emelkedésével járna, ha nem érkezne orosz gáz és kőolaj Magyarországra – mondta a Századvég Energia- és Klímapolitikai üzletágvezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

A szakértő emlékeztetett, hogy korábban az Európai Bizottság javasolta Magyarország és Szlovákia számára az orosz kőolajról és gázról való leválást, az utóbbi időben pedig Ukrajnában érik sorozatos támadások az előbbit szállító vezetéket, míg augusztus végén már az ellenzéki Tisza Párt is bejelentette, hogy leválasztaná Magyarországot az orosz energiahordozókról. Ezeknek az intézkedéseknek viszont „katasztrofális gazdasági és társadalmi következményei lennének Magyarországra nézve” – húzta alá Hortay Olivér kiemelve, hogy intézetük becsléseket is készített, mivel járna a leválás.

Kifejtette: ha az orosz energiahordozókat kitiltaná a Tisza Párt Magyarországról, akkor a lakossági rezsidíjak a jelenlegi 3,5-szeresükre emelkednének, ami egy átlagos családnak évente több mint félmillió forint többletkiadást okozna.

Orosz olaj híján az üzemanyagárak – egy rövid átmeneti időszakot követően, ahol nem zárható ki üzemanyaghiány és nagyon súlyos ellátási problémák – egy új egyensúlyi árba navigálnának, ami literenként 1000 forint fölötti benzin és dízelárakat jelentene

– mutatott rá.

A növekvő költségeknek pedig nagyon súlyos következményei lennének az inflációra, Magyarország versenyképességére nézve, de a Tisza Pártot láthatón „nem érdekli”, hogy a „belengetett intézkedésekkel satuba, szorítaná a magyar családokat” – emelte ki, hozzáfűzve, hogy

a „Tisza-adóval” még csökkentené is az ellenzék a családok rendelkezésre álló jövedelmét. A Tisza Párt ilyen módon Zelenszkij és Brüsszel terveit valósítaná meg Magyarországon

– vélekedett.

Hortay Olivér azt mondta, Magyarország – tengerpart híján – kényszerűségből, földrajzi, történelmi adottságok miatt vásárol orosz energiahordozókat, ezt pedig még az amerikai adminisztráció is elfogadja. Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja jelezte ugyanis, hogy az elnöknek nem azokkal az országokkal van problémája, amelyek ellátásbiztonsági okokból vásárolnak orosz olajat – mutatott rá. Szerinte Amerikának inkább Indiával van baja, amely viszont jelentős mennyiségben vásárol orosz kőolajat, s azt lefinomítva, üzemanyagként értékesíti Európában.

Hortay Olivér közölte, hogy bár Brüsszel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is mielőbb leválasztaná a közép-európai országokat az orosz energiahordozókról, ehhez sem az Európai Uniónak, sem Ukrajnának nincs köze. Szuverenitási kérdés, tagállami hatáskör, minden egyes uniós országnak joga van eldönteni, hogyan alakítsa ki a beszerzési mixét

– hangsúlyozta a szakértő.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az elmúlt években egyre jobban, egyre gyakrabban megsértik ezt a jogot, ami energiapolitikai szempontból egy nonszensz és ez ellen fel kell lépni.

Hortay Olivér szerint az Európai Bizottságnak az uniós tagállamok érdekeit kellene képviselnie, azaz például a Barátság-kőolajvezeték elleni támadások után nem Ukrajna, hanem Magyarország és Szlovákia pártján kellett volna állnia. Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodás világosan rögzíti, hogy az Európai Bizottság képviseli az uniós tagállamokat, de amikor Magyarország és Szlovákia levelet írt a bizottságnak, akkor az azzal felelt, hogy vizsgálja a helyzetet és nincs veszélyben az ellátás – mutatott rá. Szerinte ez a helyzet nincs rendben, különösen, ha tudjuk: Ukrajna a gázimportjának több mint felét, a villamosenergia importjának több mint 40 százalékát Magyarországon keresztül szerzi be, és nagy mennyiségű üzemanyagot is vásárol – hívta fel a figyelmet.

Hortay Olivér annak kapcsán, hogy új kőolajvezeték épülhet Kína irányába Oroszországból azt mondta: energiapolitikai szempontból egy új nagyhatalmi tengely épül, hiszen

„Kína és India szívesen lehajolnak azért az olcsó orosz energiáért, amiről a Nyugat és elsősorban az Európai Unió lemondott”

– fogalmazott.

Ez az Európai Unió versenyképességére nézve két problémát is okoz majd szerinte. Míg az ipari energiaárak jelentős mértékű megemelkedése következtében növekvő költségek súlyos versenyképességi problémát okoznak az EU-nak, közben a versenytársak egyre olcsóbban és biztonságosabban jutnak energiahordozókhoz, azaz az ő versenyképességük nő – mutatott rá a szakértő.