A Tisza-adók miatt berobbanna a feketegazdaság - a vállalkozásokat is megsarcolnák

A vállalkozásokat is megsarcolná a Tisza. A Tisza-adók miatt berobbanna a feketegazdaság.

A Tisza-adók miatt berobbanna a feketegazdaság, ugyanis az Index információi szerint nemcsak az szja, hanem több más adónem brutális emelésére is készül a Tisza Párt. 25 százalékos társasági adót és háromkulcsos nyereségadót terveznek Magyar Péterék! Ez pedig azzal járna, hogy a cégek kevesebb pénzt tudnának beruházásokra, béremelésre fordítani, a dolgozók jövedelmét megvágná a Tisza-adó, és ahol erre lehetőség van, ügyesben oldanák meg a gondokat, jöhet a zsebbe fizetés, burkolt foglalkoztatás, berobbanna a feketegazdaság.

A Tisza-adók a cégeket kétszeresen is megsarcolnák

A jelenlegi 9 százalékról 25(!) százalékra emelné a Tisza Párt a társasági adó kulcsát.
A céges osztalékok után az átlagkereset mértékéig 20 százalék lenne az adó.
Efölött az átlagkereset kétszereséig viszont már 30 százalékot kellene fizetni.
Az ennél is magasabb jövedelmek esetében pedig egy harmadik, 40 százalékos sáv is életbe lépne.

A vállalati nyereségek osztaléka, a részvények, a lakossági állampapírok és egyéb megtakarítási-befektetési formák nyeresége után is adót kellene fizetni.
A jelenlegi 15 százalékos szja-val, illetve Európa legalacsonyabb társasági adója mellett megéri legálisan foglalkoztatni a munkaadóknak. Ha nőne az adó, akkor értelemszerűen minden kapcsolódó járulék növekedne, ami munkáltatói terheket is felsrófolná. Egy foglalkoztató sokkal inkább abban lenne érdekelt, hogy feketén alkalmazza a dolgozóit, és zsebből fizesse ki a bérüket, ami tovább csökkentené az állami költségvetési bevételt. Vagyis az elmúlt másfél évtized gazdaságot kifehérítő programja összeomlana

Pósán László országgyűlési képviselő szerint a Tisza Párt adótervezetében egy másik veszélyes dolog is felfedezhető: a szolidaritási adó. A főként céges világot érintő javaslat alapján mindazok a vállalkozások, amelyek pályázaton nyertek forrást beruházásokra, 10 évre visszamenőleg a profitjuk egy jelentős részét vissza kellene fizetniük extra adóként. Ezzel a jogbiztonság alapvető elve sérülne, hiszen a cégek nem véletlenül, hanem adott kiírási feltételek mentén nyertek el beruházásokat támogató forrásokat, aminek a célja az volt, hogy a termelékenységüket növelje. Ez oda vezetne, hogy cégek szűnnének meg, hogy aztán új néven folytassák a korábbi tevékenységüket. Összességében úgy látja Pósán, hogy a megszorításokkal csak az adók kikerülésének gyakorlatát gyarapítanák a szürke és a fekete gazdaságot erősítve.

Szalai Piroska a miniszterelnök főtanácsadója szerint szinte mindenki, azok is, akik azt gondolják, hogy jobban fognak járni az új adórendszerben, még ők is azzal szembesülhetnek, ugyanannyi munkával, sokkal kevesebbet keresnek és ezt az első bérpapírjukon látnák.

„Lehet, hogy meggondolják háromszor is, hogy bent akarnak-e maradni a munkaerőpiacon, vagy valami más megoldást keresnek.”

A 2010 óta érvényben lévő egykulcsos adózásnak a legnagyobb előnye, hogy egyszerű és könnyen kiszámolható, ami a vállalatok számára kulcsfontosságú. A progresszív rendszer legnagyobb veszélyét Szalai Piroska ott látja, amikor valaki a sávhatárokat eléri, ugyanis egyből felmerül a kérdés, hogy a munkáltatónak és a munkavállalónak megéri-e emelnie. Ez a helyzet viszont trükközésre készteti a vállalatokat, és erősíti a feketegazdaságot, aminek a végén az állam bevételei sem fognak gyarapodni.
Hozzátette, hogy az egykulcsos adórendszer teremtette meg a mostani bérnövekedés alapjait, ezt veszélyeztetné a Tisza-csomag, ami szerinte biztosan visszafogná a bérdinamikát.