"Anya, én ezt már nem bírom, meg akarok halni" - a 12 éves Zolika kemény harcot vív a leukémiával

A Csuka család élete 2022-ben fenekestül felfordult, pedig előtte sem volt már könnyű. Krisztina egy kisfiát már elvesztette, van egy súlyos beteg lánya, amikor pedig a 9 éves Zolika leukémiás lett, az végleg a padlóra küldte. A család egy tanyán él Hortobágy közelében.

A Csuka család nagyon nehéz körülmények között él Hortobágy mellett, egy tanyán. Az édesanya, Lénárt Krisztina egyedül maradt négy gyermekével. Egy gyermekét már elvesztette, 2022-ben pedig kiderült az akkor 9 éves kisfiáról, Zolikáról, hogy leukémiás. Krisztina azért kér segítséget, mert napról napra élnek és még az is bizonytalan, hogy kerül-e étel az asztalra. Zolika egészségügyi állapota az éveken át tartó kemoterápia miatt megroppant, az édesanya pedig nem bírja már egyedül ezt a terhet.

Csuka Zolika, leukémia — 2022-ben derült ki, hogy Zolika szervezetét megtámadta a rák
Fotó: Beküldött

Zolika kálváriája 2022 áprilisában, egy hétvégi napon kezdődött. Épp az esti fürdéshez készülődtek, amikor Krisztina piros foltokat vett rajta észre. Gondolta, bárányhimlő lehet, ezért másnap elvitte az orvoshoz. A gyerekorvos nem mondott semmit, csupán annyit, hogy induljanak azonnal a debreceni kórházba, majd mentőt hívott.

A kórházban Zolikától vért vettek és mindössze másfél órával később az orvos szörnyű hírrel lépett ki a kórteremből: a labor alapján Zolikának magas a fehérvérsejt száma, vagyis leukémia gyanús. Krisztina nem tért észhez a súlyos szavak hallatán.

Sírva jöttem ki, kérdezte a kisfiam, "miért sírsz anya?". Nem mondtam el neki. Átkísértek a gyermekhematológiára, tele volt kopasz gyerekekkel. Mondom, hova hoztak minket, hát biztos, hogy nem lehet ilyen beteg az én kisfiam!

– emlékezett vissza Krisztina a szörnyű napra, ami örökre megváltoztatta az életüket.

"Anya, én erős vagyok!"

Időközben vettek mintát a csontvelőből is, ami beigazolta, hogy 60%-ban csontvelőrákja van a kisfiúnak. A kisfiú 3 hetet töltött a gyermekhematológia osztályán, ezalatt szteroidos injekciókat kapott, hogy felkészítsék a szervezetét a kemoterápiára. Édesanyja sokat gondolkodott azon, hogy belevágjanak-e a kemoterápiába, a családban volt már daganatos beteg és látta, hogy mennyire megviselte a hónapokon tartó kezelés. Végül saját kisfia hozta meg a döntést:

Én nem adtam rá esélyt, hogy a kemoterápia meggyógyítja, lehet, hogy elviszi, én így voltam vele. A doktornő már ott állt a papírral, csak az én aláírásomra vártak. A kisfiam ekkor megszólalt, azt mondta: anya, írd alá, én erős vagyok!

Ettől Krisztina egy kicsit megnyugodott, tudta, hogy aki így áll hozzá a rákhoz, az félig már le is győzte.

Nagyon nehéz hónapok állnak Zolika háta mögött

Zolika 8 hónapon át kapta a kemoterápiát. Annyiszor kapott kemót vénán keresztül, hogy azt a vénái már nem bírták, ezért be kellett ültetni egy kemoterápiás portot a szíve felé.

A 8 hónapos kemó után kezelése még másfél éven át folytatódott gyógyszerek formájában. A család nagyon reménykedett, hogy ez a hosszan tartó kezelés végre meggyógyítja a kisfiút, azonban az egyik kontroll során szomorú hírrel szembesültek: Zolikának sugárterápiára van szüksége, mert T-sejtes visszatérő leukémiája van.

A kisfiú ez alatt a 3 nehéz év alatt sokat változott, Krisztina elmesélése alapján magába fordult, magának való kisfiú lett belőle, aki a világ felé nehezen nyit. Nem segít a helyzeten, hogy társaitól távol, magántanulóként töltötte az elmúlt éveket, illetve az is megviselte a családot, hogy mennyire sokan elfordultak tőlük.

leukémia, Zolika, Csuka család — Hosszú időt kellett Zolikának a barátaitól távol, a kórház falain belül töltenie
Fotó: Beküldött

A Csuka család magára maradt

Krisztina elmesélte nekünk, hogy pár hónapja Balmazújvárosból Szásztelekre költöztek, ahol egy tanyán élnek. Maga a ház sokkal tágasabb, mint ahol előtte éltek, helyre pedig van is szükség, mert Zolikának van egy 14, egy 15 és 16 éves lánytestvére is. A tanya azonban messze van mindentől, 6 km-re van tőle az állomás, a családnak pedig nincs autója. A debreceni klinikára csak hosszú séta és buszút során tudnak eljutni, a rokonok, akiknek van autójuk, sajnos elfordultak tőlük. Ez a helyzet nagyon megviselte Zolikát.

Busszal kellett bejárnunk a kemoterápiára is és volt, hogy a kisfiam a buszon lett rosszul, ott hányt. Volt, hogy menet közben le kellett szállnunk, olyan rosszul volt. Egyszer azt mondta nekem: anya, én ezt már nem bírom, meg akarok halni.

Ez a mondat különösen szíven ütötte Krisztinát, miután 2019-ben már elvesztette egy gyermekét. Krisztina már a 40. hétben járt, a kis Nándikának meg kellett volna már születnie. A kórházba menet, a buszon Krisztinát egy szörnyű érzés kerítette hatalmába, érezte, hogy Nándika már nem rugdos. Nem sokkal később kiderült, hogy azért, mert ekkor már nem élt.

Krisztina asztmás, egészségügyi állapota pedig tovább romlott, amikor kiderült, hogy kisbabája napokon keresztül élettelenül volt a hasában. Egyik kislánya is súlyos beteg, neki atópiás ekcémája van. Ráadásul mindennek a tetejébe pár hónappal ezelőtt az édesapa is magára hagyta őket. Krisztinának az ápolási díjból és a családi pótlékból kell valahogy kijönnie, ami nagyon nehéz. A számláival el van maradva, a lányoknak nem tud ruhát és tisztasági csomagot összeállítani, amit szeptember elején magukkal vihetnek a kollégiumba. Minden álma egy elektromos motor, amivel legalább az állomásig el tudna jutni, hogy bevásárolhasson a városban.