Zenék, hírek, kultúra – így hallgattuk régen a rádiót, retró galéria

A rádiózás a 20. század egyik legfontosabb médiuma volt: összekötötte az embereket, híreket, zenét, kultúrát és szórakozást hozott a mindennapokba. Magyarországon a rádióadások története közel egy évszázadra tekint vissza, és sok legendás rádiócsatorna neve ma is nosztalgiát ébreszt.

A világ első rádiós hullámokon közvetített üzenetét 1916-ban Írországból sugározták, melyben az ország britektől való függetlenségét kiáltották ki. Magyarországon az 1920-as évek végén indult meg a rendszeres rádióadás. Kezdetben azonban még nem voltak stúdiók, az első magyar rádióadásokat egy furgonból sugározták. Az első adó, a Magyar Rádió 1925-ben alakult meg és kezdte meg adásait, ekkor még a Telefonhírmondóval közösen.

A Kossuth Rádió

Az egyik legismertebb adó, a Kossuth Rádió, 1925 óta működik, és nevét 1949-ben kapta. Mindmáig az ország egyik fő közszolgálati rádióadója, de régen sokkal inkább egyetlen közös hang volt, amelyen keresztül a lakosság tájékozódott a világ dolgairól. Híreket, politikai közvetítéseket, színházi előadásokat és népzenei felvételeket hallhatott a közönség.

A Petőfi Rádió

A Magyar Rádió 1932-ben indult kísérleti adásként, akkor még Budapest II. néven. A jelenleg is használt nevet 1949-ben vette fel és azóta is megtartotta. Ez az adó egy sokkal fiatalosabb, könnyedebb hangvételt képviselt, ami miatt kiváltképp népszerűvé is vált. Főleg könnyűzenét, irodalmi műsorokat és kulturális tartalmakat sugárzott. A '70-es és '80-as években sokan innen hallgatták a legújabb magyar slágereket és a nemzetközi popzenét.

A Bartók Rádió

A klasszikus zene kedvelői számára jött létre 1957-ben a Magyar Rádió egyik kísérleti adójaként szolgált URH néven. 1987-től Bartók Rádió néven kezdett el sugározni rendszeres adásokat. Itt elsősorban komolyzene, opera, koncertközvetítések és zenei ismeretterjesztő műsorok voltak hallhatók.

Ha érdekel, milyen készülékekről hallgattuk régen ezeket a rádióadókat, tekintsd meg retró képgalériánkat!