Így újul meg Csatka szíve, a cigány közösség legfontosabb zarándokhelye
Bevásárlás, új ruha varrása, zsebpénz a gyerekeknek, meghívó a rokonságnak – aki volt már a csatkai búcsún, az tudja, hogy nem lehet félvállról venni az előkészületeket. A csatkai kegyhely is új köntöst kap, neves építész álmodja újra a különleges cigány zarándokhelyet.
Csatka, a kis Komárom megyei település a cigánybúcsúval írta be magát a történelembe. Aki azon a vidéken járt már ilyenkor, az tudja, hogy mit jelent a helyieknek a csatkai cigánybúcsúra készülni. A csatkai búcsú, amit minden év szeptember elején, Kisboldogasszony napjához kötődően tartanak meg, nemcsak vallási esemény, hanem identitás, hagyomány és ünnep is.
A kegyhely története évszázadokra nyúlik vissza: már a 14. században pálos kolostor állt itt, amit a törökök pusztítottak el. A forrás gyógyító vizére azonban újra felfigyeltek, és a 19. században adományokból kápolna épült.
Most három ütemben újul meg az egész kegyhely, a magyar kormány támogatásával és a Veszprémi Érsekség vezetésével. Nemcsak építészetileg kap új formát, de méltóbb, akadálymentes, nagyobb befogadóképességű helyszínné válik a zarándoklatra érkezők tízezrei számára. A szabadtéri misézőhelyet a neves építész, Gutowski Róbert tervezte, aki szerint
megrendítő élmény a csatkai búcsú, akkor is, ha valaki nem vallásos
A kegyhely különleges: a liturgia itt nem visszafogott, hanem örömteli, látványos és hangos. Cigányzenétől zeng a környék, sokan láncokkal, rózsafüzérrel, vagy éppen életnagyságú Mária-szoborral érkeznek. Mindenki mást visz haza: vizet, hitet, emléket vagy új szerelmet. Varga Imre vándorcigány az egyik cigánybúcsú alkalmával így nyilatkozott a Ripostnak:
Vándorcigány vagyok, sokfelé jártam, de a csatkai búcsúhoz nincs fogható.
A völgy alján található szentkút vizét sokan gyógyírként viszik korsókban, a dombtetőn pedig hajnali mulatság zajlik, a sátorokban énekkel, tánccal. Sokan itt keresztelik meg a gyermekeiket, ami különleges megtiszteltetés és örök emlék.
A csatkai cigánybúcsúról készült galériánk ide kattintva tekinthető meg:
Galéria: Megújul a csatkai cigánybúcsú ikonikus helyszíne, a kegyhely
1/13
Minden évben hatalmas a tömeg
A romák Szűz Máriát a termékenység és a család szimbólumának tekintik. A búcsú hivatalosan a szombat reggeli kis misével kezdődik és a vasárnap esti nagy miséig tart, de a cigányok természetesen hajnalig mulatnak.
Ez a hely ma már nemcsak vallási, hanem kulturális és közösségi szimbólum, ahol a roma hagyomány, a katolikus hit és a családi összetartás egyszerre él tovább. A kegyhely felújítása nem csak egy beruházás, hanem egy üzenet: hogy ez a különleges magyarországi búcsú, amelyhez hasonló Európában csak egy van, Saintes-Maries-de-la-Mer-ben, még sokáig éljen, szóljon és hívja össze az embereket újra meg újra.
Ripost hírek
