Az államalapítás ünnepe 1083-ban kapott új dátumot. Ebben az évben Szent László, elődje István király szentté avatása után tette át augusztus 20-ára az ünnepet. A magyar néphagyományban ebben az időszakban volt az aratás ünnepe is, hiszen ekkor fejeződött be a betakarítás.

Régen a kenyeret udvari kemencében készítették. Így volt ez az augusztus 20-ai új kenyérrel is. — Régen a kenyeret udvari kemencében készítették. Így volt ez az augusztus 20-ai új kenyérrel is Fotó: Égető Melinda - Thorma János Múzeum - Kiskunhalas, Hungary / Europeana

Augusztus 20-án van az új kenyér ünnepe

A magyar néphagyományban az augusztus hónapot a „bőség havának” vagy „új kenyér havának” is nevezik. Mivel az aratás általában augusztusban fejeződött be, a frissen aratott búzából javarészt Szent István napján sült először kenyér. Ezt a kenyeret, ami az élet, bőség és a család szimbóluma is, megszentelték és közösen fogyasztották el. Az új kenyér sütése volt az ünnepi időszak kezdete, amikor aratóünnepi bálokat rendeztek.

A régi korokban tehát másképpen ünnepeltük, mi magyarok az államalapítást. Az augusztus 20-ai programok között kiemelkedő volt a kenyérsütés.

A kenyér sütéséhez, fogyasztásához és az augusztus 20-ai új kenyér ünnepéhez számos babona vagy érdekesség kapcsolódik. Az alábbi retró galériában ezekről olvashatsz, fekete-fehér képek társaságában.

Retró galéria az új kenyér ünnepéről – régi hagyományok augusztus 20-án