Megélhetési költségek: melyek Európa legolcsóbb és legdrágább országai?

Megélhetési költségek. Az Eurostat 2024-es adatai szerint Európa 36 országa közül Svájc a legdrágább, ott az árak az uniós átlagnál 184%-kal magasabbak. A 100 feletti árszint azt mutatja, hogy egy országban mennyivel drágább a megélhetés az EU átlagánál; a 100 alatti index pedig azt mutatja, hogy ott a megélhetés relative olcsóbb.

Megélhetési költségek: Svájcban 3,9-szer drágább az élet, mint Törökországban

Törökországban az árak az uniós átlag 47%-át teszik ki, ami azt jelenti, hogy 53%-kal alacsonyabbak az uniós átlagnál. Ez Svájcot 3,9-szer drágábbá teszi, mint Törökországot, ami rávilágít az európai árszintek közötti éles különbségre. Az EU-ban Luxemburg a legdrágább ország, ahol az árak 51%-kal magasabbak az uniós átlagnál.

Bulgária és Románia a legolcsóbb tagállamok, az uniós átlag 57%-ával

Ez azt jelenti, hogy Luxemburg körülbelül 2,7-szer drágább, mint Bulgária és Románia, ami jelentős, de kisebb különbséget mutat Svájc és Törökország közötti különbséghez képest. 

Tíz EU-országban az árak az uniós átlag felett vannak. Dánia (143%) és Írország (141%) Luxemburgot követi a legdrágábbak között.
Az EU négy legnagyobb gazdasága közül 

• Németország (109%), 
• Franciaország (108%) kissé az átlag felett teljesít, míg
•  Olaszország (98%),
• Spanyolország (91%) az átlag alatt.

Földrajzi mintázatok az árszintekben

A nyugat- és észak-európai országokban jellemzően magasak az árak. Svájc, Izland, Luxemburg, Dánia, Írország, Norvégia és Finnország mind jelentősen átlagon felüli árakat mutat. Ezek általában magas jövedelmű országok, erős valutával és magasabb megélhetési költségekkel.
Ezzel szemben a közép- és kelet-európai országokban általában alacsonyabbak az árszintek. Románia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország és a balti államok – Lettország, Litvánia és Észtország – mind az uniós átlag alatt vannak. Ezekben a régiókban jellemzően alacsonyabbak a munkaerőköltségek.

Az árszint-összehasonlítások nem tartalmazzák az egyéni vagy háztartási jövedelmeket. 

– mondta Lars Svennebye az Euronews Businessnek.

Ez azt jelenti, hogy egy magas árszintű országban élő személy – jövedelemtől függően – több árut és szolgáltatást vásárolhat, mint egy alacsonyabb árszintű országban élő.