Egyszerűbben kezelhető, a mostaninál modernebb bankautomaták érkeznek ezekre a településekre - íme a lista!

Egy, a Magyar Közlönyben már megjelent rendeletből kiderül, hová, meddig és melyik bank telepít hamarosan bankautomatákat, hogy az alaptörvényben rögzített készpénzhasználati jog minden településen érvényesíthető legyen. Egy másik, a napokban hatályba lépett EU-s rendelet pedig azt is meghatározza, ezek az automaták milyenek kell legyenek. Mutatjuk a részleteket!

Meddig és hová telepítenek új bankautomatákat?

A készpénzhasználat és készpénzzel történő fizetés alapjogának biztosítása érdekében minden településen lennie kell egy bankautomatának. Mivel számos településen nincs ilyen, ezért a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) egy rendeletben meghatározta, meddig és hová kell ilyen berendezéseket telepíteni. Ezek alapján 2025. december 31-ig ATM-et kell telepíteni az 1000 főnél több lakosú teleülésekre, 2026. december 31-ig pedig az 500 főnél több lakosú településekre is.

Melyik bank hány automatát telepít majd?

A Magyar Közlönyben megjelent rendeletből az is kiderül, hogy a(z)

• CIB Bank 52,
• Erste Bank 104,
• Gránit Bank 13,
• K&H Bank 117,
• MagNet Bank 13,
• MBH Bank 195,
• Raiffeisen Bank 65,
• UniCredit Bank 52,
• OTP Bank pedig 428 új automatát fog telepíteni.

A számok még nem véglegesek, mivel a bankok egymás között elcserélhetik a településeket, de akár át is vállalhatják egymástól a telepítési kötelezettséget. Azt, hogy melyik bank melyik településen telepít hamarosan új bankautomatát, itt lehet megnézni.

Nem akármilyen automaták lesznek ezek

Június 28-tól lépett hatályba az Európai Unió új, digitális akadálymentesítésre vonatkozó irányelve (Európai Hozzáférhetőségi Törvény, EAA), ami alapján az újonnan telepített bankautomaták nem lehetnek akármilyen ATM-ek. Olyan gépeket kell telepíteni, amik mindenki számára, képességektől függetlenül, egyformán hozzáférhetők és használhatók. Ez a biztosdontes.hu szerint azt jelenti, hogy

• csak billentyűzettel is tökéletesen használhatónak kell lenniük,
• látássérülteket segítő képernyőolvasó szoftverekkel kell rendelkezniük,
• a betűméretnek, a kontrasztnak és a sorközöknek egyszerűen állíthatónak kell lenniük,
• a bankoknak és szolgáltatóknak kerülniük kell a bonyolult szövegezést, és minden tájékoztatást egyszerű, világos nyelven kell megfogalmazniuk,
• nem lehet kötelezővé tenni az ujjlenyomat- vagy arcfelismerés használatát,
• a fizetési termináloknak egyértelmű hang- vagy tapintható jelzéssel (például egy pittyenéssel vagy rezgéssel) kell jelezniük a tranzakció sikerességét,
• kérésre a tájékoztató anyagokat más formában, például Braille-írással, nagy betűk használatával vagy hanganyagként is elérhetővé kell tenni,
• kerekesszékkel is elérhetőknek kell lenniük az ATM-eknek.