Energiaembargó: A németek vastagon benne vannak az orosz gázüzletben

Energiaembargó miatt áll a bál Európában. A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós tagállamok 2027-ig váljanak le az orosz fosszilis energiáról. Magyarország és Szlovákia már jelezte, hogy ellenzi ezt a lépést, ráadásul az is kiderült, hogy német cégek is vásárolják, használják az orosz gázt, annak ellenére, hogy elvileg ez már nem lehetséges. De egy dolog, amit a bürokraták mondanak, és megint más, amit a cégvezetők.

Energiaembargó, ami csak arra jó, hogy Európa gazdasága versenyhátrányba kerüljön

Egy német tulajdonban lévő vállalat továbbra is nagy mennyiségű orosz cseppfolyósított földgázt vásárol, idén már több mint kétmilliárd eurót költött erre - írja a Tagesschau. Az orosz gáz LNG-hajókon érkezik Európába, minden tartályhajó utanként körülbelül 175 000 köbméter cseppfolyósított földgázt hoz, ami körülbelül 100 millió köbméter földgáznak felel meg, mintegy 40 millió euró értékben. A szállítmányok a szibériai Sabetta kikötőjéből a dunkerque-i (Franciaország), a zeebrugge-i (Belgium) vagy a bilbao-i (Spanyolország) LNG-terminálokba érkeznek.  A kikötői terminálokból aztán az orosz gáz európai hálózatba kerül. Jut belőle Németországba is. A német SEFE energiacég 2025-ben körülbelül 50 LNG-szállítmányt fog kapni Oroszországtól. A piaci ártól függően ez legalább kétmilliárd eurós értéknek felel meg. A "SEFE" kijelentette, hogy jogilag kötelező érvényűnek tekinti az Oroszországgal korábban kötött gázszerződéseket. Amennyiben nem veszi át a gázt, akkor is ki kellene fizetnie az árát, amit aztán oroszok újra eladnák a világpiacon.

Európa-szerte üzleti vezetők és már politikusok is sürgeti az eddigi szankciós politika felülvizsgálatát - írja a Politico. Az olasz energiaügyi miniszter és a német kormányzó jobbközép tisztviselői sem zárják ki ezt. Az európai energiaszektor is lelkesedik. Franciaországban a TotalEnergies és az Engie energiacégek azt mondták, hogy Európa végül 40 százalékkal növelheti az orosz gázvásárlásokat. Brüsszel azonban egyelőre nem akarja meghallani a józan hangokat. Orbán Viktor ezzel szemben világossá tette, a szlovákokkal együtt nem tudják elfogadni azt az uniós követelést, hogy ne vásároljanak orosz olajat és gázt, mert így a családok rezsiköltségei az áram esetén kétszeresére, a gáz esetében 3,5-szeresére mennének fel.  Gazdasági szakértők pedig a bizonytalan közel-keleti helyzetre utalva arra figyelmeztetnek, hogy az energia ára Európában tartósan magas maradhat, Brüsszel pedig a Zelenszkij-tervvel, az orosz energiahordozók kitiltásával „lábon lőné az európai ipart”.