Működnek az időjósló praktikák? Itt a válasz!

Ma már könnyedén tájékozódhatunk a meteorológiai hírekről, ám őseink csupán a saját észrevételeikre támaszkodhattak a várható időjárásról. Ezek nyáron többnyire az esőzések körül forogtak, ami a termőföldek és a jó termés miatt volt fontos.

1 Népi megfigyelés az alapja

A régi idők emberei figyelték a természet jelzéseit, hiszen ezekből remekül lehetett következtetni a közelgő változásokra. Az ég színe például naplemente idején jelzett: azt tartották, ha este piros az ég alja, másnap jó idő lesz, mivel a nyugvó nap fénye akkor színezi vörösre az eget, ha a nyugati égbolt tiszta. Ezzel szemben a reggeli piros ég esőt üzent: az égitest keletről jövő fénye megvilágítja a nyugatról érkező felhőzetet. 

2 Jelzőhangok az élővilágból

A békák hangos kuruttyolását a néphit mindig közeledő esőként értelmezte. A megfigyelés mögött az a tapasztalat áll, hogy ezek az állatok érzékenyen reagálnak a légköri nyomás csökkenésére és a növekvő páratartalomra. Ilyen időben ezért aktívabbá válhatnak, és gyakrabban hangoskodhatnak. A falusi emberek így pillanatok alatt képesek voltak következtetni a közelgő időjárás-változására.

3 Rajzanak a hangyák

A hangyák szokásai is előre jelezték az időt, többféle módon is: „ha a hangyák a boly tetején járkálnak, esni fog”, „ha a hangyák járnak, eső lesz”, „ha a hangyák ösvényt vernek, esni fog”. 

Ezek a rovarok általában ilyen módon védekeznek az érkező csapadék és az ázás ellen. Mindez az emberek számára is jó ideje bír jelzésértékkel, olyannyira, hogy sokan még manapság is biztosak vagyunk abban egy nagyobb hangyarajzás láttán, hogy hamarosan esni fog.

4. A fejünk fölött körözhetnek

A fecskék röptének magasságát is sokan figyelték az időjóslás reményében. Úgy tartották, hogy ha a madarak alacsonyan szállnak, akkor eső várható. A tudományos magyarázatok alapján ez azért van így, mert eső előtt megnő a levegő páratartalma, és a fecskék fő táplálékául szolgáló repülő rovarok ilyenkor alacsonyabban repülnek. A madarak követik őket, így ha sok fecske köröz viszonylag alacsonyan, tudhatjuk, hogy hamarosan csapadék jön.

5. Amikor a fűre leheverednek

Régi paraszti megfigyelések szerint ha a tehenek lehevernek a mezőn és a földeken, akkor szintén esőre lehet számítani. Úgy vélték, hogy az állatok megérzik a levegő növekvő nedvességtartalmát, és azért fekszenek le, mert a fű még száraz. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az állatok ezzel a szokással a gyomrukat tartják melegen a szikkadt füvön ejtőzve, ami a tejtermelés miatt fontos. A sok tehén egyidejű leheveredése ezek alapján levegőváltozásra utalhat.

6. Korán reggel izzik a levegő

A nyári reggelek is fontos üzenettel bírtak: ha párásak és fullasztóan melegek voltak, nehéznek érződött, vagyis „izzott” a levegő, akkor nagy valószínűséggel délutánra eső érkezett. A tudomány szerint ilyenkor a felmelegedő és páradús levegő nyomában kialakulhatnak zivatarfelhők, melyek gyors záport vagy vihart hozhatnak. Ez különösen kánikula idején gyakori jelenség, amikor a hőség miatt délutánra túlhevül a levegő, és megérkeznek a tipikus nyári esőzések.

(Fanny)