RETRO RÁDIÓ

Így választják meg az új pápát a konklávén - videó

Létrehozva2025. 05. 02. 16:00

Május 7-én veszi kezdetét a pápaválasztás. A konklávén a 80. életévüket be nem töltött bíborosok vehetnek részt. A Ripost összeállításából most kiderül, hogyan zajlik a katolikus egyház és az egész világ számára is különös jelentőséggel bíró esemény.

Miután húsvéthétfőn Ferenc pápa elhunyt, a Pápai Kincstár Titkára, a camerlengo vette át az egyház hivatalos ügyeit, de csakis a halaszhatatlan kérdésekben. Ő zárta le a pápai lakosztályt, és az ő feladata lesz, hogy az új pápának átadja a halászgyűrűt. A pápai trón nem maradhat sokáig üresen. Az egyházfő elhunyta után a konklávét 15 nap elteltével, de legfeljebb 20 napon belül el kell kezdeni az apostoli konstitúció, vagyis az egyház érvényben levő jogszabálya szerint. A választáson a 80 év alatti bíborosok vehetnek részt. Összehívásuk a bíborosi kollégium dékánjának a feladata, az egyházi méltóságok pedig kötelesek a hívásnak engedelmesen eleget tenni. A most előkészítés alatt álló konklávéról való távolmaradásra két bíboros kapott engedélyt betegség miatt. A pápa halála után a Vatikán címere ideglenesen megváltozik. A pápai hatalmat jelképező tiara helyére egy ernyő kerül.

Vatikán
konklávé
A konklávé végéig ideiglenesen ilyen a Vatikán címere  Fotó: Vatican.va

A bíborosok, más szóval kardinálisok a Sixtus-kápolnában gyűlnek össze. Az eseményre egy ünnepélyes körmenetben vonulnak be, miközben egy, a Szentlelket dicsőítő himnuszt énekelnek. Miután a legmagasabb rangú kardinális is a kápolnába lépett, elhangzik az „Extra omnes”, vagyis a „Mindenki távozzon” felszólítás. Ez azt jelenti., hogy a választáson részt nem vevő személyeknek el kell hagyniuk a helyszínt.

Ezt követően bezárják a kápolna kapuját. Ebből ered a konklávé kifejezés.

A konklávén a 80 év alatti bíborosok vehetnek részt  Fotó:  AFP

A szabályok szerint a bíborosok a szavazásra semmilyen komunikációs eszközt nem vihetnek magukkal, illetve kép- és hangfelvételt sem készíthetnek. A külvilággal tehát a folyamatokról nem oszthatnak meg információkat, ha ezt mégis megteszik, az egyházból való kiközösítésüket kockáztatják.

Az első napon egy fordulót tartanak, a következőkön akár négyet is. Az új egyházfő megválasztásához 2/3-os többség szükséges. Érdekességként megemlíthetjük, hogy az egyházi törvény szerint bármely szabad állapotú (nem házas) krisztushívő pápává választható, igaz, a gyakorlatban nemigen fordult elő a történelemben, hogy ne bíborost ültessenek Szent Péter székébe.

A konklávé szigorúan szabályozott

A szavazáson a kardinálisok egyenként az oltár előtt kihelyezett urnához járulnak és bedobjáka  szavazócédulát, melyre előzetesen kézzel felírták a támogatottjuk nevét. A papírlapnak is megvannak a formai követelményei: a lapon a latin nyelvű, „Eligo in Summum Ponteficum”, vagyis „Pápává választom” feliratnak is szerepelnie kell. A bíborosok a szavaztuk leadásakor Krisztust tanúul hívva esküt tesznek, hogy arra a személyre voksolnak, akire Isten akarata szerint szavazniuk kell.

Ha van olyan személy, aki megkapta a szükséges támogatottságot, megkérdezik, elfogadja-e a pápai trónt. Ha igennel felel, automatikusan őt tekintik az új egyházfőnek. A következő lépés, hogy a szavazócédulákat elégetik és vegyi anyagok segítségével elérik, hogy a kápolna kéményéből felszálló füst színe fehér legyen. Sikertelen szavazás esetében fekete füst távozik a kéményből.

Az új pápa három, előre kikészített fehér reverenda közül kiválasztja a méretének megfelelőt, majd a protodiakónus bíboros kiáll az erkélyre és világgá kiáltja: „Habemus papam”, vagyis: "Van pápánk". Ezzel együtt az új egyházfőt bemutatják az összesereglett népnek, és a világi, illetve az általa választott pápai nevét is közlik.

Nézd meg videónkat a pápaválasztásról!

 

Ripost hírek

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.