Így kerülhetjük el, hogy kiberbűnözők áldozatává váljunk- íme 10 hasznos tanács!

A kiberbűnözők bármelyik eszközünket célba vehetik, ami csatlakozik az internetre. Legyen az egy telefon, egy tablet, de akár egy okostévé is. Egyes bűnözői csoportok az adatainkra pályáznak, míg mások közvetlenül a pénzünket próbálják meg ellopni. Nem is kis sikerrel: milliárdok tűnnek el a magyar pénztárcákból!

Rengeteg pénzt lopnak el a kiberbűnözők

Egy friss Mastercard kutatás megdöbbentő adatokat tárt fel a magyarországi online csalásokról: 2024-ben 220.000 regisztrált eset történt, ami összesen 41,9 milliárd forintos kárt okozott az embereknek. Az adatokból az is kiderül, hogy a lakosság csaknem fele (48%) szembesült már kibertámadással, de mindössze 22%-uk érzi felkészültnek magát a csalások ellen -olvasható a KiberPajzs weboldalán.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a május 28-ai Kormányinfón szintén arról beszélt, hogy elszaporodtak az elmúlt heteken, hónapokban azok a banki csalások, ahol az ügyfelek adatait próbálják meg ellopni. Ez, csak a közelmúltban, 8 milliárd forint kárt okozott a magánszemélyeknek, amiből eddig másfél milliárd forintot sikerült visszaszerezni. A csalások mögött 80 százalékban ukrán szervezett bűnözői csoportok állnak- emelte ki.

Számos módszerrel próbálkoznak a csalók

Támadnak a közösségi oldalakon, tárkeresőkön, SMS-ben, e-mailben, telefonon, kémprogramokkal, zsaroló vírosokkal és számos más módon is. Egyre bonyolultabb trükköket találnak ki, de még a legegyszerűbbeknek is sokan bedőlnek (spam e-mailek). Az ellenük való védekezés alapelemei a következők: higgadtság, megfontoltság, tájékozottság. Mutatjuk mit tehetünk még, hogy ne váljunk a kiberbűnözők áldozatává!

Ezt tanácsolja a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint felkészültséggel, odafigyeléssel és előrelátással csökkenthető annak az esélye, hogy kiberbűncselekmény áldozatává váljunk. Emellett azt javasolják, hogy

1. ellenőrizzük rendszeresen az online fiókjainkat,
2. ellenőrizzük rendszeresen bankszámlának, és ha gyanús pénzmozgást látunk, jelentsük be a bankunknak,
3. csak biztonságos webhelyeken, biztonságos internetkapcsolatot használva fizessünk online (ne csatlakozzunk nyilvános WiFi-re, ne kattintsunk fizetési lehetőséget felajánló linkekre),
4. telefonhívásnál vagy e-mailben ne adjunk meg senkinek banki adatokat (a bankunk sosem kérdez ilyet telefonon, de még e-mailben sem),
5. ne készítsünk, küldjünk vagy tegyünk közzé közösségi média-felületeken bankkártyáiról készült fotót,
6. ne telepítsünk semmilyen alkalmazást a számítógépre vagy mobiltelefonra más kérésére, még akkor sem, ha azt a bankja nevében teszik és ne kattintsunk gyanús linkekre, ami SMS-ben vagy e-mailban érkezik,
7. ha egy ajánlat túl jónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, szinte minden esetben csalásról van szó,
8. frissítsük rendszeresen az eszközeinket,
9. figyeljünk rá, milyen adatokat osztunk meg magunkról a közösségi oldalakon (minél több ilyen adat áll a bűnözők rendelkezésére, annál könnyebben hoznak létre hamis személyazonosságot),
10. ahol lehet, ott használjunk kétfaktoros hitelesítést.

Ha pedig a kiberbűnözők megpróbálnak minket megkárosítani, minden esetben tegyünk bejelentést a rendőrségen és a bankunknál is, még akkor is, ha nem jártak sikerrel! További hasznos tanácsokért az alábbi weboldalakat érdemes felkeresni: digipedia.hu, nki.gov.hu/it-biztonsag/tanacsok, kiberpajzs.hu.