Szoboszlai Dominik
Érdemes szemezgetni a miniszterelnök korábbi ünnepi beszédeiből. Megmutatják, hogy Orbán Viktor tűpontosan látta az adott kor lefontosabb kihívásait.
Szombaton 10:30-tól a Nemzeti Múzeum előtt kezdődik az állami ünnepség, amelyen - a hagyományoknak megfelelően - beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök. Előtte, 9 órára várják a látogatókat Magyarország lobogójának ünnepélyes felvonására.
A miniszterelnököt a minap arról kérdezték, hogy elkészült-e az ünnepi beszéde, amire a kormányfő úgy reagált: "az sosincs kész!" Egy mondatot azonban mégis idézett a már megírt szövegből:
A nagy boldog tavaszi belefeledkezés előtt emlékeztetnünk kell egymást néhány dologra, amiről a magyar csak kellő komolysággal beszélhet...
Azt is megkérdezték tőle, hogy mi lesz, ha esni fog az eső. Erre Orbán Viktor úgy felelt:
Csak a labancok vannak cukorból
Az idei beszédre tehát még várni kell pár órát, de azt biztosan tudjuk, hogy az elmúlt években sok olyan fontos gondolat hangzott el a miniszterelnöktől a március 15-i ünnepi beszédében, amit érdemes felidézni. A Ripost összeszedte a 4+1 legfontosabbat:
Mindenképpen fontos megemlíteni ezt a dátumot, hiszen ez volt hosszú évtizedek után az első alkalom, hogy ellenzéki szervezetek szabadon ünnepelhették az 1848/49-es szabadságharcot. Több százezres tömeg vonult ki az utcára, érezve a változás szelét, Orbán Viktor későbbi miniszterelnök pedig már akkor beszédet mondott, amit óriási lelkesedés fogadott.
Mi csak magunkban bízhatunk. Abban hiszek, hogy közös akarattal képesek vagyunk békés úton visszavezetni Magyarországot 1848 eszményeihez
- mondta. Követelte egyebek között a szabad választásokat, az egyenlő gazdasági és jogi feltételek megteremtését a politikai szervezetek működéséhez és a Munkásőrség feloszlatását is.
Negyedmillió ember gyűlt össze az Erzsébet hídnál, hogy meghallgassák Orbán Viktor beszédét. Ez az év azért volt különösen fontos, mert ez volt az első március 15-ei ünnepség az Őszödi beszéd kiszivárgása után. Az előző évi október 23-ai események véres fordulatokat vettek az utcán a baloldali rendőrterror miatt, így különösen fontos volt megmutatni, hogy a változást akarók nem riadnak meg a Gyurcsány-féle baloldali hatalom erőszakosságától sem.
Orbán Viktor többek között azt mondta: a szabadság híveit ma sem sikerült megfélemlíteni, a hatalom (a Gyurcsány-kormány) minden provokációjával és fenyegetésével dacolva összegyűltünk. Mint mondta:
A tavasz és a magyarok szabadságvágya ma is erősebbnek bizonyult, mint a hatalmi önkény ökölrázása. 1848 idén is győzött. Éljen a szabad március 15-e.
2010. tavaszán már érezhető volt a változás szele. Az emberek úgy vonultak utcára, hogy a közelgő választások véget vetnek a Gyurcsány-Bajnai-korszak borzalmaival. Az utolsó ellenzéki szerepben elmondott beszédében Orbán Viktor a választás és a megújulás fontosságát emelte ki.
Azért hívtam ma ide önöket, hogy együtt, közösen indítsuk meg az utolsó nagy hajrát.
A pártelnök szerint a sikeres kormányzás ugyan sok problémát megold, de az önmagában kevés: igazi megújulásra van szükség ahhoz, hogy az ország felül tudjon emelkedni bajain. "Minden magyar először magában zabolázza meg a romlottságra való hajlamot" - hangsúlyozta. Csak így kezdődhet el az igazi változás, Magyarország belső szellemi, erkölcsi rendjének helyreállítása, ez a munka vár most a Fideszre - emelte ki. Orbán Viktor beszédét új szófordulattal zárta:
"Itt az idő, Magyarország, itt az idő, magyarok!
Ekkor már lassan három hete dúlt az orosz-ukrán háború. Az ország ismét választásra készült, és minden jele afelé mutatott, hogyha a baloldal nyeri a választásokat, akkor Magyarország sem tud kimaradni a fegyveres konfliktusból. Erről a baloldal akkori miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter is nyíltan beszélt. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban a beszédében úgy fogalmazott.
Nem hagyjuk, hogy a baloldal belerángassa Magyarországot ebbe a háborúba.
Orbán Viktor azt hangoztatta: aki a békére és a biztonságra szavaz, az a Fideszre szavaz. A kormányfő - az ukrajnai háborúra utalva - úgy vélekedett: a baloldal "elvesztette a józan eszét", és "holdkórosan beletámolyogna" egy kegyetlen, elhúzódó és véres háborúba. A baloldal magyar katonát és magyar fegyvert akar küldeni a frontvonalba - mondta, majd azt hangsúlyozta:
Nem hagyjuk, hogy a baloldal katonai célponttá tegye Magyarországot, célponttá tegye az itthoni és a kárpátaljai magyarokat.
Orbán Viktor tavaly is a Nemzeti Múzeumnál mondta el ünnepi beszédét, amelyben azt hangsúlyozta, hogy ahogy a történelem során minden birodalom belátta, hogy zsarolással és elnyomással nem megy velünk semmire, így hamarosan Brüsszel is be fogja látni ezt.
Az elmúlt 500 évben minden birodalom belátta, előbb vagy utóbb, de belátta, hogy elnyomással, zsarolással, erőszakkal, Bach-huszárokkal, pufajkásokkal nem megy velünk semmire, elfogyott a félhold, elkopott a kétfejű sas karma, és elvásott a vörös csillag is. Mi vagyunk a homok a gépezetben, a tüske a köröm alatt, a bot a küllők között, mi vagyunk, akikbe beletörik a fog és a bicska, akikbe beleszorul a fejsze, mi vagyunk az a Dávid, akiket jobb, ha elkerül a Góliát. Magunkkal rántottuk a lófarkas zászlót Nándorfehérvárnál, március 15-én egyetlen nap alatt kifordítottuk a világot a sarkaiból Pesten, 56-ban meglékeltük a világkommunizmust, 89-ben kiütöttük az első téglát a falból. Isztambulban, Bécsben és Moszkvában is rájöttek: mindenki azzal jár jól, ha békén hagy bennünket.
A kormányfő tavaly azt is megjósolta, hogy 2024. a változás éve lesz:
Béke helyett háborút, biztonság helyett jogállami hercehurcát kaptunk, jólét helyett pénzügyi zsarolást kaptunk. Becsaptak bennünket, ideje, hogy fellázadjunk. Ideje helyreállítani az európai emberek önbecsülését, nem vagyunk egyedül. A lengyeleket ugyan elsodorta a Soros-féle baloldal szökőárja, de a szlovákok lábra kaptak, a csehek ébredeznek, az osztrákok készülődnek, az olaszok lassan irányba állnak, a hollandok már talpon, és fellázadtak az amerikaiak is. Sorsfordító év lesz az idei.