tóth gabi
A kisfiú egy traktorból esett ki, és szinte rögtön életét vesztette. Édesapja egy kocsiban ült, a traktor előtt haladt, amikor a szörnyűség történt: így végignézte egyetlen gyermeke halálát. A rokonaik elmondták: a szülők összeroppantak a gyász súlya alatt.
Egy hajdan boldog család élete tört ketté vasárnap (január 12.) délután az apró, Heves vármegyei faluban, Tarnabodon. Pedig az a napsütéses téli nap vidáman indult a H. család életében: a büszke apuka, H. János egy vidám traktorozásra indult imádott fiával, a mindenki által csak Bubunak becézett Jancsikával. A kisfiú egyik ismerősük mellé ült be a munkagépbe, míg édesapja kocsival haladt a gép előtt. Egy szörnyű pillanatban azonban tragédia történt: Jancsika valahogyan kiesett a traktorból és a hatalmas monstrum alá került, életét már nem lehetett megmenteni.
A tragédia után egész Tarnabod összeomlott, a helyiek egy emberként gyászolják a tragikus sorsú kisfiút, csütörtökön ( jan. 16.) közös gyertyagyújtással emlékeznek meg róla. Rokonai lapunknak elmondták: Bubuka áldott jó gyermek volt.
Az apjának, anyjának a szeme fénye volt. És az egész családnak is. Mérhetetlenül aranyos, áldott jó gyermek volt Bubukám. Nem tudta, mi a rosszaság, soha nem kellett még csak rászólni sem
– mondta zokogva Jancsika közeli hozzátartozója. Hozzáfűzte, hogy a kisfiú rajongott a traktorokért, rengeteg időt töltött köztük apukájával. Az asszony azt is elmondta, hogy János még a széltől is óvta egyetlen fiát.
"Soha nem vitte volna oda, ahol veszélyben van. Úgy vigyázott rá, mint a szeme fényére. Iskolába is autóval vitte, ha szabadnapos volt, ha dolgozott, akkor a papa vagy a mama ment érte, egyedül még gyalog sem engedték. Ha pár házzal lejjebb ment a földúton, oda is elkísérte valaki. Egy pillanatig sem volt magára hagyva" – szögezte le a rokon.
Édesapja és anyukája, Bea azóta is magukon kívül vannak a gyásztól, János az eset után össze is omlott, kórházba kellett vinni, a rokonok szerint azóta is kisfia egyik ruháját ölelgeti.
Szörnyű állapotban vannak, szinte magukon kívül. Bubu volt az egyetlen gyermekük. Az apukája mindig azt mondogatta, miközben ölelgette a kisfiát, hogy látjátok? Ő az életem, a levegőm, érte élek, érte megyek haza
– mondta sírva az asszony. Mint mondta, az a legszörnyűbb, hogy édesapja végignézte, ami Jancsikával történt.
"Csak azt nem tudjuk, hogy túlélik-e ezt a fájdalmat" – ingatta a fejét a nő.
Egy másik rokon azt is elmondta, hogy a traktort nem János vezette azon a tragikus napon, így még ő sem tudja pontosan, hogyan történt a szörnyűség:
Kérdeztük az apjától, mi történt, de ő sem tudta megmondani, nem ő vezette a gépet. Ő kocsival ment a traktor előtt, úgy 300 méterrel. Látta, mi történt, szóltak is neki telefonon, azonnal visszafordult, fél perc alatt ott is volt
– mondta összetörten a férfi. Hozzáfűzte: Bubuért mindent megtett zokogó édesapja, de már hiába: már nem lehetett megmenteni. Lapunk az üggyel kapcsolatban felkereste a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányságot, válaszuk esetén cikkünket frissítjük.