INSIDER
"Nem adom fel!" - mondja a vak énekes, akit elküldtek a Megasztárból
Szabó Andris vakon született és élete álma volt, hogy énekes legyen. Be is futott: lemezei jelentek meg, felkarolta őt Benkő László. Később azonban elfeledték és amikor idén a Megasztárba jelentkezett, azt mondták neki: nem az ő műfajára van igény. A vak énekes legnagyobb álma, hogy ismét közönség elé léphessen.
Még alig múlt tíz éves Szabó Andris, amikor egy csornai tehetségkutatón elkápráztatta a közönséget. A vak énekes sikert sikerre halmozott és alig hat év leforgása alatt platinalemezes előadóművész vált belőle. Az utóbbi években azonban úgy érzi, hogy a közönség elfordult tőle, bár ő ismét a színpadra vágyik. Az éneklés jelenti számára az egyetlen mentsvárat.
A csornai „Ki mit tud?” versenyen Máté Péter: Ott állsz az út végén című dalával lépett színpadra a vak énekes. Ezt követően jelent meg Andris első lemeze 2006-ban, ami másfél hónap alatt platinalemez lett és amit további kettő követett. Karrierjének beindulásában nagy szerepet játszott az Omega billentyűse, Benkő László, aki felkarolta és az első dalait szerezte.
A vak énekes ismét a színpadon szeretne állni
Andris először csak feldolgozásokkal lépett színpadra, majd később sorra jelentek meg a szerzeményei, amikbe a saját érzelmeit szőtte bele. Ezután fellépést fellépés követett és a vakon született fiú élete beteljesedett a színpadon.
Kamaszkoromban a mutálás miatt egy időre abba kellett hagynom az éneklést. Mire ismét színpadra állhattam, addigra a közönség elfelejtett, egyre ritkábban hívnak fellépni
- mondta a Ripostnak szomorúan a vak férfi, aki igyekszik hasznosan tölteni az idejét, most is zenéket és dalokat ír. Idén ismét megpróbált rivaldafénybe kerülni: jelentkezett egy dallal a Megasztárba, de elutasították azzal, hogy nem arra a zenei műfajra van igény, amit ő képvisel.
Andris nem lát, de éppen ezért a többi érzéke élénkebb: kifinomult a hallása és a tapintása is. Nem kevesebb, mint háromezer kazettás zenei gyűjteménye van, amiket tapintással meg tud különböztetni egymástól. Megtanult szintetizátorozni, ennek a segítségével írja új szerzeményeit. Érzelmeit és gondolatait továbbra is dalba foglalja és várja, hogy alkalma adódjon visszatérni a színpadra, újra hallani a közönség fergeteges tapsviharát, amivel megköszöni a produkcióját.
Soha nem adom fel, mert tudom, hogy én a zenélésre, éneklésre születtem
- mondja Szabó Andris, akinek minden vágya, hogy újra örömet szerezhessen másoknak is a zenével, az énekkel, ami őt élteti.
Ripost hírek
