Az európai és a hazai közvélemény is ellenzi a migránsok kényszerbetelepítését

10-ből 6 európai nemet mond az illegális bevándorlók kötelező elosztására

Az Ylva Johansson brüsszeli biztos által bemutatott végrehajtási terv évente legkevesebb 30 ezer migráns áthelyezését tenné kötelezővé az Európai Unió tagországai között, azonban a kvóta a migrációs nyomástól függően emelkedhet. Fontos eleme a „szolidaritási mechanizmusnak”, hogy azon tagállamoknak, amelyek megtagadják az illegális migránsok befogadását, minden megtagadott befogadott után 20 ezer eurót (8 millió forint) kell fizetniük, vagy más „hozzájárulási lehetőségek” közül kell választaniuk.

A kutatás rámutat, hogy az uniós polgárok 60 százaléka nem ért egyet az új migrációs paktummal, amely lehetővé teszi, hogy tagállami beleszólás nélkül telepítsenek be illegális migránsokat az európai országokba, míg a brüsszeli döntés támogatóinak aránya mindössze 27 százalék.

Ahogy a Századvég májusi elemzése kiemelte, a brüsszeli paktum elutasítóinak aránya Magyarországon a legmagasabb a vizsgált európai országok közül: a magyarok 85 százaléka nemet mond az illegális migránsok kötelező erejű betelepítésére. Ez utóbbi fényében nem meglepő, hogy Magyarország Kormánya nem hajtja végre a szóban forgó brüsszeli döntést, mivel az ellentétes hazánk érdekeivel.

Európa-szerte csökken a biztonságérzet a migráció hatására

Fontos hangsúlyozni, hogy a brüsszeli elit az illegális migráció megfékezése helyett, annak legalizálásán, jogszerű mederbe terelésén munkálkodik. Ennek jegyében 2024 januárjában Ylva Johansson uniós belügyi biztos kifejtette, hogy „az Európai Unióba irányuló legális migrációnak évente egymillió fővel kell növekednie, hogy ellensúlyozni lehessen a blokk elöregedő munkaerejének csökkenését”. A bevándorláspárti brüsszeli akarattal szembeszegülő tagállamok – a jelek szerint –pénzügyi retorziókra számíthatnak. Az Európai Bíróság a június 13-án meghozott ítéletében az elmúlt évek bevándorlásellenes politikája miatt bírsággal sújtja Magyarországot. Az uniós testület a brüsszeli migrációs jogszabályok megsértésére hivatkozva 200 millió euró megfizetésére kötelezi hazánkat, amely a késedelem minden egyes napja után újabb 1 millió euróval emelkedik.

Az Európa Projekt kutatási adatai szerint kijelenthető, hogy szakadék húzódik a brüsszeli elit migrációs törekvései és az európai lakosság elvárásai között. A bevándorlásra inkább negatív jelenségként tekintők aránya – Portugália és Luxemburg kivételével – az Európai Unió valamennyi tagállamában meghaladja azon megkérdezettek hányadát, akik a migrációról pozitívan vélekednek.

Ugyancsak elgondolkodtató, hogy az európai polgárok meghatározó többsége úgy érzi, hogy országában a bevándorlás következtében nőtt a bűnözés (65 százalék) és gyakrabban fordulnak elő vallási vagy kulturális konfliktusok (63 százalék). Ezen felül az európai megkérdezettek 55 százaléka – a migráció következményeként – nem érzi magát biztonságban a hazájában.

A bűnözés és a bevándorlás közötti összefüggések lakossági megítélése kapcsán megállapítható továbbá, hogy azon válaszadók aránya, akik szerint a migráció következtében nőtt a bűnözés – Magyarországot leszámítva – valamennyi uniós tagországban meghaladja azoknak a hányadát, akik ezt nem tapasztalták.

A magyar lakosság azért nem tapasztalhatta a bűnözési ráták – bevándorlással összefüggő – emelkedését, mivel hazánk az elmúlt években a fizikai és a jogi határzár segítségével eredményesen lépett fel az illegális migrációval szemben.