tóth gabi
Március 31-étől kezdődően Románia és Bulgária is hivatalosan a schengeni övezet részévé vált. Mit jelent ez az átutazókra, turistákra nézve, mi változott a két újabb ország schengeni csatlakozásával?
Jelenleg 29 ország tagja a részben vagy telesen a schengeni térségnek. Legutóbb Bulgária és Románia csatlakozott az övezethez, előttük pedig Horvátország, a magyar turisták nagy örömére. Mit jelent az övezethez való tartozás, és mi változik a határon, ha csatlakozik egy ország?
A schengeni térség az európai projekt egyik fő vívmánya. A projekt 1985-ben öt uniós ország – Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia és Luxemburg – részvételével indult, és fokozatosan bővült, mígnem a világ legnagyobb olyan térségévé nőtte ki magát, amin belül szabadon lehet utazni. Schengen egyébként egy kis luxemburgi falu neve, ami Németország és Franciaország határán fekszik, és 1985-ben, illetve 1990-ben itt írták alá a Schengeni Megállapodást, majd a Schengeni Egyezményt. A belső határellenőrzések nélküli térséghez tartozás azt jelenti, hogy az országok:
A schengeni térség jelenleg több mint 4 millió négyzetkilométert fed le, közel 420 millió lakosra terjed ki, és 29 országot foglal magában. Legutóbb 2023. január 1-jén Horvátország csatlakozásával 27-re emelkedett a térség teljes jogú tagjainak száma, majd az Európai Tanács 2023. december 30-án megállapodott a Bulgáriával és Romániával közös belső légi és tengeri határokon végzett ellenőrzések megszüntetéséről. Mindkét tagállam teljes körűen alkalmazza a schengeni vívmányokat 2024. március 31-től. Vagyis ettől a naptól kezdődően a belső tengeri és légi határokon megszűnnek az ellenőrzések. De csak ott!
A bukaresti belügyminisztérium tájékoztatása szerint április elsejétől az ország repülőterein és négy fekete-tengeri kikötőjében (Mangalia, Konstanca, Konstanca Dél-Agigea és Midia) beszüntették a teljes körű határellenőrzést azon járatok utasai számára, amelyek a többi 28 schengeni tagországba indulnak, vagy azokból érkeznek. Az utasoknak azonban továbbra is rendelkezniük kell érvényes úti okmányokkal, amiket a repülőtereken (kikötőkben) szolgálatot teljesítő határrendészek a bűncselekmények és illegális migráció megelőzése érdekében továbbra is ellenőrizhetnek.
A repülőterek biztonsági és poggyászellenőrzési szabályaiban nincs változás, és a kiskorúak határátlépésére vonatkozó előírások is érvényben maradtak, valamint a schengeni szabályok nem vonatkoznak Románia és Bulgária folyami kikötőire. A két ország között a Dunán közlekedő kompjáratok a – hidakhoz hasonlóan – szárazföldi határátkelőknek számítanak, az ezeket igénybe vevő utasok úti okmányait továbbra is ellenőrzik!
Egyelőre tehát Románia repülőterein és négy fekete-tengeri kikötőjében szűnt meg a teljes körű határellenőrzés. Ezt az első lépést követően az Európai Tanácsnak további határozatot kell hoznia a belső szárazföldi határokon végzett ellenőrzések megszüntetésére vonatkozó időpont megállapításáról. Addig is, Románia és Bulgária schengeni övezeten belüli szárazföldi határain – vagyis a görög–bolgár, a bolgár–román, illetve a román–magyar közúti és vasúti határátkelőkön – továbbra is ellenőrzik az utasokat.