tóth gabi
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter az új kormányszóvivővel, Vitályos Eszterrel, Varga Mihály pénzügyminiszterrel és Nagy István agrárminiszterrel közölte a kormány legújabb döntéseit.
Műtét utáni rehabilitációját követően visszatér Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, és a Kormányinfón adott tájékoztatást a kormány legújabb döntéseiről. A tájékoztatón részt vett Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy István agrárminiszter és az új kormányszóvivő, Vitályos Eszter.
Gulyás Gergely azzal kezdte, hogy a kormány a keddi ülésén a nemzetközi helyzetet elemezte.
Nagyon veszélyes pillanatban vagyunk, a következő fél év eseményei döntik el, hogy a háború, vagy béke irányába mozdulunk-e el
- fogalmazott. Hozzátette, Brüsszelben a háborúpárti irány erősödött, és katonákat küldenének Ukrajnába.
A katonák küldése a háborúba való belekeveredés veszélyét növeli. A NATO is missziót küldene Ukrajnába, eddig nem volt tevékeny részvevője a konfliktusnak
- mondta a miniszterelnökséget vezető miniszter.
Közölte azt is, hogy a NATO Ukrajna oldalán a gyakorlatban is beavatkozna.
A háborús láz a brüsszeli bürokratákon kívül a NATO parancsnokokra is átterjedt. A NATO-ra mi védelmi szövetségként tekintünk
- fogalmazott Gulyás Gergely. Hozzátette, a következő fél év döntő lesz.
A kormány szerint a háborúnak nincs katonai megoldása, tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség
- mondta a miniszter. A kormány éppen ezért mérelgeli, hogy mit jelent egy elhúzódó háború az ország számára. November 5-e után nyújtják be a jövő évi költségvetést. Erre azért van szükség, mert akkor lesz ismert az amerikai elnökválasztás eredménye.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy az új migrációs paktum esetében az EP rossz döntést hozott. Hozzátette, még az EP-ben is csak 55 százalékos többséggel is mentek át a jogszabálytervezetek. Donald Tusk is világossá tette, hogy nem támogatja a migránsok újraelosztását.
Elutasítjuk a kötelező elosztást, és a büntetés befizetését
- jelentette ki a miniszterelnökséget vezető miniszter. Úgy fogalmazott, a döntés végrehajthatatlan, és a magyar társadalmat meg kell védeni a migrációs hatásaitól.
Varga Mihály arról beszélt, háborús helyzetben vagyunk, és az EU a vártnál lassabbanjön ki a válságból. Németország is gyengélkedik, és a külpiacok is gyengék. 2023-ban az infláció letörésével és az egyensúly helyreállításával segítették a gazdaságot.
Jövőre 4,1 százalékos lehet a növekedés. A magas beruházási ráta és a növekvő reálkeresetek segíthetik a bővülést
- fogalmazott.
Varga Mihály elmondta, 675 milliárd forintnyi beruházást ütemez át a kormány a jövőbeli időszakra. Mindezek mellett 2000 milliárd foritnnyi beruházás valósul meg. A védelmi kiadások jövőbeli elszámolása még kérdéses. A korábban bemutatott lépésekkel egyensúlyba kerül a költségvetés.
Nagy István agrárminiszter arról beszélt, hogy korábban nem látott zöld nyomás van az agrárszektoron.
Az európai gazdák elvesztették a versenyképesséüket
- tette hozzá. Szólt arról is, hogy az EU korábban megnyitotta a piacát az ukrán gabona előtt. Súlyos túlkínálat és alacsony terményárak jellemzik az európai piacot.
Brüsszel és az Európai Bizottság elárulta a magyar gazdálkodókat és az ukrán oligarchákat támogatja
- fogalmazott az agrárminiszter. Egy ilyen helyzeten felértékelődik a kormányzati segítség.
A kormány nemzeti hatáskörben újabb importot érintő intézkedéseket hozott, hogy még jobban kiküszöböljék az ukrán importot.
Felgyorsítja a kormány a gazdálkodóknak való kifizetéseket
- mondta Nagy István. Az agrár-Széchenyi-kártyára 2026-ig további 45 milliárd forintot biztosít a kormány.
A gazdálkodók a gázolaj felhasználás esetén visszaigényelhetik annak árának egy részét
- jelentette be a miniszter.
200 milliárd jut a feldolgozóipari és a 200 milliárd forint az állattartó telepek pályázataira.
Április 10-június 10 között a gazdálkodók 44 támogatási formára nyújthatják be a kérelmeiket
- tette hozzá Nagy István.
Vitályos Eszter kormányszóvivő az otthonfelújítási programról azt mondta, annak célja az energiafogyasztás további csökkentése. 108 milliárdos új konstrukció indul új uniós forrásból az 1990 előtt épült házak korszerűsítéséhez.
A kormányszóvivő elmondta, a külső falak hőszigetelésére, a nyílászáró-cserére, a használati melegvíz-rendszer és a fűtésrendszer korszerűsítésére kapható 2,5-3,5 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás. Az átlagosnál alacsonyabb átlagjövedelmű járásokban magasabb támogatást vehetnek igénybe a családok.
A beruházásokkal kapcsolatban elvárás, hogy legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni. Ez már a nyílászárók cseréjével és a külső szigeteléssel teljesíthető
- közölte a kormányszóvivő.