Édesanyját már elveszítette, most az utcára kerülhet a kerekesszékes Márk

Még egy hónapja sincs, mikor bekövetkezett a tragédia, Márk elveszítette az egyetlen támaszát, az édesanyját. Most egy újabb csapással kell szembenéznie a kerekesszékes férfinek, akinek elárverezhetik a számára biztonságot jelentő házát. A fiatalember el sem tudja képzelni, hogy mi lesz vele a jövőben, hiszen csak segítséggel tud boldogulni a mindennapokban és hajléktalanként még rosszabbra fordulhat a sorsa.

– mondja zokogva a Ripostnak a kerekesszékes fiatalember, aki nagyon el van keseredve. Reménytelen számára jövő, mert a tragédiát újabb tragédia követte. Házukon tartozás volt, és el akarják árverezni. Állapota miatt nem tud dolgozni, így nem tudja kifizetni az adósságot sem. Nem tudja mit tartogat számára a sötét jövő, mert ha így megy tovább, már lassan tető sem lesz a feje fölött.

– hangzanak el a szomorú szavak Márk szájából, aki reménykedik benne, hogy valaki felfigyel nehéz helyzetére és segítenek neki a bajban.

Márk állapota évről évre lett egyre rosszabb. Agyvérzése és oxigénhiányos állapota ellenére még járni is megtanult. Boldog gyerekként végezte el az iskoláit, de állapota folyamatosan romlott így kerekesszékbe kényszerült. Szeretett volna dolgozni, de az ő állapotában nem volt rá lehetősége, így csak a szüleire tudott támaszkodni, ám az eddigi nehéz élete édesanyja halálával még rosszabb lett. Most egyedül kell szembenézni a megoldandó feladatokkal. 

– fejti ki kétségbeesetten a 26 éves Márk, aki számára egyetlen reménysugár maradt, ha valaki felfigyel rá, és felkarolja. Minden nehézség ellenére a fiatal srác bízik benne, hogy jól fognak alakulni a dolgai, és lesz hol álomra hajtani a fejét.