Megdöbbentő: rasszista, szexista dinoszauruszokra bukkantak a kutatók!

Van új a nap alatt! A Friedrich-Alexander Egyetem paleobiológusa, Emma Dunne által vezetett tudósok a közelmúltban nem a dinoszauruszok életmódját kutatták, hanem azt vizsgálták meg, hogy a dinoszauruszok nevei megfelelnek-e a mai korszellemnek - írja a Blikk. 1500 dinoszaurusz nevét elemezték, amelyek a mezozoikum időszakban éltek 251 és 66 millió évvel ezelőtt, és megállapították, az 1500-ból 89 tekinthető problémás esetnek. Ezek rasszistának, szexistának  minősülnek, vagy az elnevezésük a gyarmatosításhoz kötődik. A „problémás esetek” nagy részét német kutatók nevezték el. Az eddigi legnagyobb és legtermékenyebb dinoszaurusz-expedíciót 1909 és 1914 között Werner Janensch (1878-1969) vezette Tanzániában (Kelet-Afrika). A 30 tonnás „Janenschia robusta” dinoszaurusz például az ő vezetéknevét örökíti meg. 
 

A Friedrich-Alexander Egyetem kutatóit zavarja, hogy a dinoszauruszok nem helyi, azaz az afrikai expedíció résztvevőiről kapták az elnevezésüket.
Sok dinoszaurusz név gyarmati hátterű, így Janensch leghíresebb lelete is az egykori német Kelet-Afrikából, a Giraffatitan brancai  vagyis a titán zsiráf. Az óriási dinoszaurusz ma is a Természettudományi Múzeumban található, mivel Berlin nem akarja visszaadni a 26 méter hosszú dinoszauruszt az afrikai országnak.
A tyúktojás méretű Ubirajara jubatus elnevezésű apró húsevő dinoszaurusz 115-110 millió évvel ezelőtt élt a mai Brazília területének északkeleti részén, megkövült példányát egy kőbányában találták meg külföldi kutatók Ceará államban. A leletet tisztázatlan körülmények között 1995-ben Németországba vitték, de ezt a dinoszauruszt már visszaadták Brazíliának.
Azt is nehezményezték a kutatók, hogy azokban az esetekben, amikor egy fajnak nemi végződésű neve van, a többség hímnemű volt. Ehelyett – mondták – a paleontológusoknak olyan neveket kellene választaniuk, amelyek leírják az elnevezett élőlényt, mint például a triceratops, amelynek neve a görög „háromszarvú arc” jelentésű szavakon alapul.
Evangelos Vlachos, a tanulmány társszerője A Nature magazinnak elmondta: