Ideje leszedni a karácsonyfát - de miért pont vízkeresztkor?

Rengeteg népszokás és hagyomány kötődik ehhez a naphoz. Például január 6-a, vagyis vízkereszt napja a farsangi időszak kezdete is egyben. Utánajártunk, milyen más vallási eredetű, vagy épp népszokás kötődik ehhez a naphoz.

Vízkereszt: a karácsony vége

A vízkereszt vagy más néven epifánia a különböző vallásokban a karácsonyi ünnepkör végét jelenti. Van, ahol ez a nap a háromkirályok, avagy a napkeleti bölcsek érkezésének ünnepe. A hagyomány szerint Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár- ezen a napon lelt rá a kisdedre Betlehemben. A vízkereszt második evangéliumi értelmezése szerint pedig ekkor keresztelte meg Keresztelő Szent János a 30 éves Jézust a Jordán folyóban. Végül pedig a Biblia szerint ezen a napon volt a kánai menyegző, amikor Jézus először tett csodát: borrá változtatta a vizet.

Vízkereszt: a farsangi időszak kezdete

A farsang kezdete mindig január hatodika, vagyis vízkereszt napja. A vége viszont évről évre változik, eshet akár március elejére is. A farsang ugyanis hivatalosan a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig, a húshagyó keddet követő hamvazószerdáig tart. Vagyis idén már korán, február 14-én, a szerelmesek napján vége lesz a farsangi időszaknak.

Vízkereszt: honnan ered a kifejezés?

A világ keleti felén Jézus megkeresztelkedésére, nyugaton pedig a napkeleti bölcsek látogatására emlékeznek vízkeresztkor. Ilyenkor víz- és tömjénszenteléssel emlékeznek meg a bibliai eseményekről, innen ered a vízkereszt elnevezés is. Emellett régebben vízkeresztkor sokan hazavitték a templomból és magukra locsolták január 6-án a szenteltvizet, állítólagos gyógyító ereje miatt.

Népszokások vízkeresztkor

Régebben népszerű volt a gyerekek körében a napközbeni háromkirályozás, este pedig a csillagozás, vagyis a napkeleti bölcsek látogatásának bemutatása, házról-házra járva. Sokan erre a napra tették a házszentelést, aminek a végén az ajtóra az évszám és három betű, a G, az M és a B került fel, vagyis a napkeleti bölcsek nevének kezdőbetűi. Ami pedig az időjárási jóslatokat illeti: régen úgy tartották, hogy ha vízkeresztkor hideg volt, havazott, akkor rövid télre lehetett számítani. Viszont ha sütött a nap, az hosszú telet jósolt. Ezek szerint idén rövid telünk lesz.

Vízkereszt külföldön

• Franciaországban és Spanyolországban az ókorban mulatságokat tartottak vízkeresztkor, Szaturnusz tiszteletére. Ilyenkor a rangokat felfüggesztették, a rabszolgák és az urak felcserélhették pozícióikat, a gazdagok pedig megvendégelték a szegényeket.
• A középkorban családi körben fogyasztották az ilyenkor sütött süteményeket, a tortába rejtett babot megtaláló családtag pedig aznapra király lett és kapott egy papírkoronát. Az 1900-as években bab helyett kisebb porcelánfigurák kerültek a tortákba.
• Manapság Franciaországban ezen a napon sütik a Galette de rois-t, azaz a királyok lepényét.
• Spanyolországban Roscon de reyes-t sütnek, ami a királyok kalácsa. Ebbe sütik bele a porcelánfigurát. A spanyoloknál egyébként ezen az estén van a karácsonyi ajándékozás.
• A portugálok Bolo de Rei-t, azaz a királytortát sütnek, amibe babot rejtenek.
• A görögök vasilopitával, vagyis szerencsetortával ünnepelnek, amibe pénzérmét rejtenek.
• Az olaszok pinzát sütnek, ami egy kukoricalisztből, szárított gyümölcsből készített sütemény.