Orbán Viktor: Ukrajna nem kapja meg a magyarok pénzét!

Orbán Viktor szerdán a TV2-nek adott interjút. Először a szomszédos Ukrajnában zajló háborúról beszélt, ami miatt "a mi idegvégződéseink érzékenyebbek", mint azokéi, akik az Atlanti-óceán partján ülnek.

"Ez nem a mi háborúnk, vannak, akik azt gondolják, ez az egész világ háborúja, de ez szláv népek belső ügye. Mindig is azt gondoltam, hogy ha ebből háború lesz, ezt el kell szigetelni, távol kell magunktól tartani, lokalizálni kell. 2014-ben a krími válság idején ugyanezt gondoltuk, akkor tető alá hozták a minszki megállapodást, ez a konfliktus most máshová vezetett" - értelmezte a helyzetet Orbán Viktor.

Szerinte senki nem mond igazat, ebből kell kiindulni.

"Tűzszünet és tárgyalás, ide kellene eljutni. Magyarországon kívül Európában más nyíltan és hangosan nem képviseli ezt" - szögezte le.

Ezután amellett érvelt, hogy Ukrajnával miért nem kezdhető meg az EU-tagfelvételi eljárás.

"Olyat még sosem csináltunk, hogy egy ország háborúban áll, és azzal kezdődtek tárgyalások. Például: mekkora országról beszélünk? Azt a részét is felvesszük, amelyet az oroszok megszállva tartanak?" - vetette fel.

A kérdéseket, amelyek ilyenkor felmerülnek, szerinte ilyenkor meg kell válaszolni.

"Ha mi, miniszterelnökök esetleg akarjuk, akkor is tudni kell az emberek véleményét. Fontos, hogy mit gondolnak erről az európai, a magyar emberek" - folytatta.

Orbán Viktor szerint az lenne a jó, ha lennének számok, de ilyen számokat nem kaptunk az EU-tól, máshonnan vannak, körülbelül 150-190 milliárd euró között lehet az összeg, amelyet elő kellene teremteni Ukrajna felvételéhez. Továbbá a mezőgazdaságot tekintve is komoly gondokat okozna, ha "belevágnánk ebbe a kalandba", vélekedett.

"Magyarország szerint ez rossz döntés, nem akarunk osztozni ebben a felelősségben. Az volt a kérdés, hogy hogy maradjunk ki ebből."

Aztán arról is beszélt, hogy nem mindegy, honnan legyen 50 milliárd eurós támogatása Ukrajnának; 

 - jelentette ki. "A magyar álláspont az, hogy az uniós költségvetésen kívülről oldjuk meg ezt a kérdést."

Februárban az EU-csúcson égzengés lesz és "kénköves villámokra kell számítani".

Szerinte jó lenne, ha a magyar baloldalra is lehetne számítani, de nekik a jövőről más elképzeléseik vannak, mint a jelenleg kormányzó erőnek. Pedig "most nem kardoznunk kéne egymással, hanem összefogni", és ha a diákok ösztöndíjáról van szó vagy a tanárok béremeléséről, akkor a baloldal Brüsszelben mindig a magyarok érdeke ellen beszél.

Ezt követően a szuverenitásvédelmi törvényről szólt.

"Kiderült, hogy ebben a sajtban lukak vannak, ezeken begurultak dollárok, és azok pedig baloldali pártokhoz vándoroltak. Ha valaki egy politikai pártnak ad pénzt külföldről, biztosak lehetünk abban, hogy a mögött elvárás van. (...) Pontosan tudta a baloldal, hogy ha egyszer nyer, akkor a pénzért cserébe teljesíteni kell, és ez ellentétes az ezeréves történelmünkkel. Mi akarjuk eldönteni, hogy mi történjen az országunkkal" - fejtegette a miniszterelnök.

Szerinte ezt a magyarok értik, megtanulták a történelemből, hogy mindig vannak, akik elárulják a hazát.

2023 az inflációról is szólt, illetve az ellene zajló küzdelemről.

"Úgy láttam, a 10 százalék már egy bravúr, de most nem zárom ki, hogy az év végére 7 százalék körül leszünk. Úgy érzem, hogy jó pályán vagyunk" - húzta alá.

A jó hír szerinte majd még inkább az lesz, amikor a gazdasági növekedés is megindul.

Szólt még a magyar Nobel-díjasokról, egyikük apja hentesmester volt, másikuké fizikai munkás, de mindketten Magyarországon jártak iskolába, Móron, illetve a Jászságban.

"Kötelezőnek" nevezte, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kijutott a jövő nyári futball-Eb-re, de azért tudni kell, hogy nem akárkik vagyunk, kétszer is játszott a válogatott vb-döntőt.

Karácsonykor számára minden az asszonyok körül forog, neki a kemencét kell befűteni, hogy a Rácpontyot felesége elkészíthesse az ünnepre. Otthon ő a "Jézuska", aki a szentesti ceremóniát elindítja.

Azt üzeni a magyaroknak, hogy ha jó ügy mellé állnak, akkor minden jó irányba fordul.