Kijelentette, ezek mind olyan követelések, melyeket az Európai Bizottság fogalmazott meg, és el lehet "lamentálni" azon, hogy "egyrészt mi köze van ehhez Brüsszelnek" és észszerűek-e ezek a döntések.
    Lánczi Tamás hangsúlyozta: azt gondolja, a magyar emberek ebben a kérdésben markáns véleményt fogalmaznak meg, és érdemes jelezni Brüsszelnek, hogy a magyarok továbbra is szeretnék a rezsitámogatást, a kamatstopot és azt, hogy a nagy cégek, amelyek az elmúlt egy-másfél év "abszolút nyertesei" voltak, adók révén kivegyék a részüket a közteherviselésből.
    A politológus megjegyezte: a konzultációban a migránskvótáról is szó lesz, hiszen - mint mondta - a brüsszeli tervekben most pontosan az köszön vissza, amit évekkel ezelőtt Soros György megfogalmazott, miszerint milyen módszer alapján kell elosztani Európában a migránsokat. Arról van szó, hogy a "teljesen elhibázott bevándorláspolitikának az árát velünk akarják megfizettetni, és ide akarják átlökni azt az elképesztő embermennyiséget", melyet Nyugat-Európa már nem képes befogadni - mondta Lánczi Tamás.
    Hozzátette, ezzel azokat a problémákat is, melyeket ezek az emberek magukkal hoznak, "a különféle törzsi, etnikai, vallási villongások és hát maga a terror". A terror a nyugat-európai emberek részévé vált - emelte ki a politológus.

    Arra a kérdésre, hogy a nyugat-európai nagyvárosokban rendszeresen történő terrorcselekmények ellenére miért erőlteti Brüsszel a "migrációs paktumot", Lánczi Tamás azt válaszolta, az európai döntéshozók tudják, milyen problémákat szabadítanak Európára a migrációval, és ahelyett, hogy föllépnének ellene, "a problémát akarják szétteríteni". Brüsszelnek minden eszköze meglenne arra, hogy föllépjen az illegális migráció ellen, mégsem teszi, így arra lehet következtetni, a döntéshozók tudatosan cselekszik a rosszat és "itt próbálják meg deponálni azokat a migránsokat, akik nekik nem kellenek" - tette hozzá.
    Lánczi Tamás az interjúban az ukrajnai háborúval kapcsolatban kiemelte:  a kormány és a magyar emberek két éve konzekvensen elmondják azt a véleményüket, hogy a háború nem fog megoldani semmit, a szankciók pedig nem Oroszországot fogják tönkretenni hanem Európát. Megjegyezte, a csaknem két éve tartó háború következményeiként Németország recesszióban van, Magyarország küszköd a recesszióval és egész Európa gazdasága olyan problémákkal néz szembe, mint például az infláció. Brüsszelben éppen a tizenkettedik szankciós csomagot fogalmazzák meg annak ellenére, hogy tizenegy nem működött - mondta.
    Ukrajna európai uniós csatlakozását érdekes kérdésnek nevezte, hiszen - mint mondta - az ország katonai, gazdasági és demográfiai összeomlással néz szembe, az európai uniós vezetők pedig azon gondolkodnak, hogy ezt "az elképesztő problématömeget hogyan emeljék be az Európai Unió sáncain belülre".
    Lánczi Tamás úgy fogalmazott, ez nemcsak egy ésszerűtlen döntés, hanem "kifejezetten elmebaj". A magyar embereknek arról is érdemes lenne véleményt mondaniuk, hogy az az Ukrajna, melyért az elmúlt két évben "nagyon szorult helyzetében" Magyarország és a magyarok áldozatokat vállaltak és melynek humanitárius segítséget nyújtottak, "képtelen volt arra például, hogy a magyar kisebbségek ügyében bármilyen gesztust tegyen".
    Kiemelte, érdemes feltenni a kérdést, hogy "ez az Ukrajna a maga problémáival és háborújával" alkalmas-e arra, hogy tagjelölt legyen, hogy fölvegyék az Európai Unióba. Ha az országot felvennék, akkor területileg az Európai Unió legnagyobb országa lenne, és akkor az "Európai Unió valahol a Don-medencének a keleti részében végződne", ahol jelenleg is harcolnak - mondta.
    Lánczi Tamás megjegyezte, sok olyan kérdés van, amit érdemes lehet feltenni a nemzeti konzultációban, és érdeklődéssel várja, ezt a témát hogyan fogja érinteni.

Lánczi Tamás: Brüsszel eltöröltetné a magyar kormánnyal a rezsitámogatást