Ép ésszel felfoghatatlan, hogy mi játszódik le a 21 éves Zsuzsi fejében, aki tudja, meg vannak számlálva a napjai. Zsuzsi ma ünnepli a születésnapját, és egyetlen vágya, hogy kihasználhassa azt az időt, ami még adatik neki.
Tíz éve tartó kálvária érhet drámai véget, ugyanis az orvosok szerint nincs esély a kétszeres szívtranszplantáción átesett Zsuzsi életének megmentésére. Zsuzsi története tízéves korában kezdődött, amikor átesett egy vírusos eredetű szívizomgyulladáson.
Zsuzsi csupán tízéves volt, amikor szembe kellett néznie azzal, amivel másnak talán élete során soha: gyógyíthatatlan beteg. Édesanyja, Beatrix egyedülálló anyaként zokszó nélkül birkózott meg a rámért feladattal. Ám Zsuzsi szívét hosszú küzdelem árán sem tudták megmenteni, így 2013-ban donorszívet operáltak a mellkasába, esélyt adva ezáltal Zsuzsinak egy új életre. Ám Zsuzsi története sajnos nem változott tündérmesévé.
Az elején úgy tűnt, hogy befogadja a szívet a szervezete, de aztán jelentkeztek a kilökődési reakciók
– kezdett bele az elmúlt tíz év történetébe Beatrix, aki lányával az elmúlt években heteket, hónapokat töltött a kórházban, ahol Zsuzsin közel negyven kisebb-nagyobb beavatkozást végeztek el. Két évvel ezelőtt a transzplantált szív koszorúerei elzáródtak, szervezete folyamatosan gyengült, majd a szív állapota annyira leromlott, hogy csak egy újabb transzplantáció menthette meg az életét.
Nem találtak számára tökéletes donort másodjára, de olyan súlyossá vált a helyzet, hogy azonnal cselekedni kellett. Zsuzsi a műtét után kómába került. Apró remények megcsillantak, hiszen külső pészmékerrel bár, de mégis csak dobogott egy új szív a gyermekemben
– emlékezett vissza Beatrix, aki elárulta, később végleges pacemakert ültettek be lánya szervezetébe. Az édesanya a későbbi szövődményekről is beszámolt. Ezek mindegyike egytől egyig halálos kimenetelű is lehetett volna, ám Zsuzsi mint egy igazi harcos, mindet túlélte.
Kétoldali tüdőgyulladása lett, amivel lélegeztető gépre került. Agyi ödéma lépett fel, trombózisai lettek, dializálni kellett a veséit, levált a retinája és a bal szemére megvakult
– sorolta könnyeivel küzdve az édesanya, aki szerint ennyi sorscsapás között maga a csoda, hogy lánya túlélte és regenerálódott. Édesanyja büszkén mesélte lapunknak, hogy lánya álma, hogy pszichológiát tanulhasson a debreceni egyetemen. Zsuzsinak nagyon jó emocionális érzéke van, ugyanis mindenkiben ő tartja a lelket, sőt orvosai gyakran kérték arra, hogy beszélgetések során öntsön lelket kórházon belül a bátortalanabb betegekbe.
Zsuzsi élete nagy eseményeit szinte mindet a kórházban töltötte. Különleges engedéllyel tudott részt venni a szóbeli érettségi vizsgákon, ahol egytől egyig kitűnőre vizsgázott. A Gokvi dolgozói mindig kitettek magukért korábban is, hiszen tudták, hogy Zsuzsinak nehéz lelkileg megélni, hogy az élet elsuhan mellette, míg ő a kórház falai között az életben maradásért küzd. A második transzplantáció előtt a kórházi dolgozók hatalmas meglepetést szerveztek neki, és ajándékokkal halmozták el Zsuzsikát.
Zsuzsi testvérével, Fannival vittünk be neki báli ruhát, a gyógytornásza pedig szalagtűzőt is rendezett neki meglepetésként. Mindenki végtelen szeretettel nézte végig, ahogy a tűzés után keringőre kérte fel Zsuzsit a kedves fiatalember.
Boldogság járta át mindenki szívét, hogy táncolhatott, és kicsit végzős diákként érezhette magát Zsuzsika. Akkor volt a születésnapja is és tortán kívül még egy tűzijátékra is engedélyt adtak – emlékezett vissza édesanyja a reményteljes időkre.
Zsuzsi orvosa kedvenc pogácsáját sütötte, és boldogan indult a szokásos kivizsgálásra a szívkórházba, hiszen az éves kontroll vizsgálatokon minden más szerve jó leleteket mutatott. A szív koszorúerek állapota azonban már a műtőben sokkolta orvosait.
Az orvosa megdöbbenve mondta el neki, hogy a végleges, visszafordíthatatlan kilökődési reakció újra beindult, és legfeljebb fél éve, talán 1-2 éve lehet hátra
– mesélte Beatrix, akit családjával együtt teljesen sokkolt a hír.
Ezt idén június elején közölte az orvos, vagyis a félév lassan letelik. Már csak abban bízhatunk, hogy csodával határos módon mégis megmenthetik Zsuzsikám életét
– fogalmazta meg reményét az édesanya.
Az orvosok szerint a harmadik transzplantációs műtét szinte biztosan végzetes kimenetelű lenne, ráadásul Zsuzsi sem szeretne újra kés alá feküdni. Beletörődött.
Mióta Zsuzsi megkapta a lesújtó hírt, orvosaitól engedélyt kapott arra, hogy szabadon járjon-keljen a világban és valóra váltsa az álmait. A fiatal lány nem is tétlenkedik, belevetette magát az élet sűrűjébe és próbál minél több élményt belezsúfolni mindennapjaiba, hiszen nem tudja, mikor szólítja magához a teremtő.
Látszólag jól van, de nem tudom pontosan mi játszódik le nap mint nap a fejében, hiszen az orvosok által megjósolt ideje lassan letelik
– meséli
Beatrix, aki természetesen továbbra is a csodában bízik. Bármit is érez Zsuzsi, a külvilág felé egy pozitív, mosolygós fiatal lány, aki tele van élettel. Zsuzsi végtelenül erős, hiszen a családtagokba és a barátokba is ő tölt lelket. Megpróbál mosolyogni, hogy kicsit könnyebbé tegye a szívszaggató tényeket.
Végtelenül szerény, jólelkű, okos és szép, egy igazi tünemény. Nem ezt érdemli a sorstól! Most minden remény szertefoszlik
– zárja az édesanya, aki abban bízik, az orvosok valamilyen terápiával mégis megállítják a végzetes folyamatot.
