kulcsár edina
Pár év alatt jelentősen romlott az arány. Egyre többen képtelenek rendesen befűteni a télen.
A megkérdezettek közel tíz százaléka, egész pontosan 9,3 százalék úgy válaszolt tavaly az Európai Unióban, hogy a télen képtelen volt megfelelően kifűteni az otthonát - derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből.
Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint 2021-hez képest 2,4 százalékponttal nőtt azoknak az aránya, akik nem fűtötték megfelelően otthonukat.
A felmérés szerint egyes uniós tagállamokat meglehetősen rosszul érintette a legutóbbi tél, még akkor is, ha a megszokottnál enyhébbnek bizonyult. A válaszokból ugyanis az derül ki, hogy a bolgárok 22,5 százaléka, vagyis majdnem minden negyedik ember képtelen volt elég melegen tartani az otthonát. A bolgárokat követi Ciprus (19,2%), Görögország (18,7%), Litvánia, Portugália (mindkettő 17,5%), Spanyolország (17,1%) és Románia (15,2).
Ezzel szemben Finnországban csupán 1,4, Luxemburgban 2,1, Szlovéniában pedig 2,6 százaléknyian panaszkodtak a nem megfelelő otthoni hőmérsékletre. Az adatokból az is kiderült, hogy Magyarország (4,7%) a 27 uniós tagállam közül a nyolcadik helyen végzett, vagyis az erős középmezőnyhöz tartozunk. Feltehetően a magyar embereknek nagy segítséget nyújtott, hogy a kormány megtartotta a rezsicsökkentés intézményét, ami lehetővé tette, hogy az uniós országokban nálunk úszhassák meg legkevesebb pénzből a fűtést a családok.
A kormány korábban úgy döntött, hogy az augusztustól kezdődő rezsiévben is marad a rezsicsökkentett gáz- és áramár a magyar családok számára – jelentette be a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos. Németh Szilárd közölte, az ehhez szükséges összeg 2024-ben is rendelkezésre áll a költségvetés rezsivédelmi alapjában. A fideszes politikus emlékeztetett arra: egy évvel ezelőtt döntött arról a magyar kormány, hogy mindenféleképpen fenntartja a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás mértékéig.
Ez a gáz esetében 1729 köbméter/év, az áram esetében pedig 2523 kilowattóra/év. Az áram esetében a háztartások 78 százaléka, a gáz esetében pedig a háztartások 85 százaléka esik ebbe a kategóriába
– tette hozzá.
Amint azt korábban megírtuk: Napjainkra világossá vált, hogy Brüsszel szankciós politikája – melynek célja Oroszország Ukrajnát célzó katonai törekvéseinek megfékezése volt – kudarcot vallott, ugyanakkor Európa gazdaságára és energiabiztonságára bénító hatást gyakorolt.
Orbán Viktor korábban is arról beszélt, hogy Magyarország az elejétől fogva ellenezte a szankciós politikát. Ha így megy tovább, akkor ki fogják nyuvasztani az európai gazdaságot.
Tűzszünetet, majd békét kell kötni Oroszországgal
- mondta a kormányfő.