Jön a nyugdíjkorrekció, az emelés 3,5 százalék körül alakulhat

Az augusztusi inflációs adatokból kiindulva a Bankmonitor úgy számolt: akár 3,5%-os évközi nyugdíjkorrekcióra lehet szükség novemberben. A Világgazdaság értesülése szerint a szerdai kormányülésen Virág Barnabás, az MNB alelnöke is ott volt, és "könnyen lehet, hogy a jegybank szeptemberi inflációs jelentésének sarokszámait ismertethette."

Ahogy azt a Világgazdaság is megírta, a fogyasztói árak 16,4 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, míg a nyugdíjas infláció ugyanebben az időszakban 17,2 százalék volt. Az utóbbinak azért van jelentősége, mert a kormánynak erre alapozva kell meghatároznia az évközi nyugdíjemelés, tehát a nyugdíjkorrekció mértékét, akkor, ha a nyugdíjas infláció magasabb, mint az általános infláció.

A Bankmonitor várakozásai szerint a nyugdíjas infláció 12 havi átlaga akár a 18,5%-ot is elérheti, ezért akár 3,5%-os nyugdíjkorrekció is indokolt lehet.

2023. júliusban 1,99 millió fő részesült öregségi nyugdíjban, melynek átlagos összege havi 210 ezer forint volt. Eszerint a nyugdíjkorrekció átlagosan akár a havi 7 300 forintot is elérheti, melyet egész évre visszamenőleg egy összegben kaphatnak kézhez a nyugdíjasok. Ez az átlagnyugdíj szintjén 80 ezer forintot is meghaladó egyszeri juttatás lehet. Egyúttal a novemberi nyugdíjakba már beépülő nyugdíjkorrekció révén az átlagnyugdíj idén év végére 217 ezer forintra is emelkedhet.

Decemberben már az emelt nyugdíjat kapják az idősek és mindazok, akik nyugdíjszerű járulékra jogosultak.
A jövő évi várható infláció mértékével emelt nyugdíjat januárban, míg a 13. havi nyugdíjat februárban vehetik kézhez a nyugdíjasok.

A Magyar Nemzet szemléje szerint Süle-Szigeti Bulcsú közgazdászt a sajtóban hétfőn több helyen megjelent idei nyugdíjkorrekció mértékére vonatkozó számítás kapcsán kérdezte a lap. Süle-Szigeti úgy kalkulál, hogy az éves nyugdíjas infláció 18-18,5 százalék lehet 2023-ban, vagyis a nyugdíjkorrekció mértéke elérheti a 3-3,5 százalékot. Mutatjuk a részleteket!

Ezt eredetileg annak alapján tették közzé, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szombaton a Tranzit fesztiválon prognózist adott a következő öt hónap inflációjáról. E szerint augusztusban 16, szeptemberben 11–12, októberben 9–10, novemberben nyolc-, decemberben pedig hétszázalékos lehet az infláció.

Ebből pedig az következik, hogy 2023-ban az éves átlagos infláció 17,5 százalék lesz. Mivel a nyugdíjkorrekció képlete ökölszabály szerint az éves infláció (tehát ez esetben 17,5 százalék) és az év eleji nyugdíjemelés (2023-ban ez 15 százalékos volt) különbözete, ezért a sajtóban az is megjelent, hogy a nyugdíjkorrekció mértéke 2,5 százalék lehet.

EZT FORINTOSÍTOTTÁK IS: EGY ÁTLAGOS NYUGDÍJAS 51 EZER FORINTTAL SZÁMÍTHAT TÖBBRE A NOVEMBERI UTALÁSKOR EGY ÖSSZEGBEN A VISSZAMENŐLEGESEN IS JÁRÓ KIEGÉSZÍTÉS MIATT.

Csakhogy a számítás egy lényeges tényezőt figyelmen kívül hagy, pedig ez érdemben befolyásolja a számítás helyességét. Süle-Szigeti Bulcsú rámutatott, a nyugdíjkorrekcióhoz nem az éves átlagos inflációt kell alapul venni, hanem az éves átlagos nyugdíjas inflációt.

Ez pedig két külön mutató. Ennek oka, hogy a nyugdíjtörvény kimondja: az évközi nyugdíjkorrekciónál a – tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – nyugdíjas infláció várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja az általános infláció várható mértékét. Márpedig az idén épp ez a helyzet. Az első hét hónapban, tehát január–július között 24,2 százalék volt az átlagos nyugdíjas infláció, miközben az általános infláció csak 22,8.

Még több pénzt kaphatnak a nyugdíjasok. FORRÁS: SHUTTERSTOCK

Mivel 2023-ban a nyugdíjas infláció sokkal magasabb, szerintem 2023-ban a nyugdíjas inflációt kell használni a nyugdíjkorrekció megállapításakor

– mondta a szakértő a Világgazdaságnak. Süle-Szigeti Bulcsú úgy kalkulál, hogy az éves nyugdíjas infláció 18-18,5 százalék lehet 2023-ban, vagyis a nyugdíjkorrekció mértéke elérheti a 3-3,5 százalékot.

Ha ezt forintosítjuk, akkor havi 6300–7300 forint emelés érkezik novemberre és decemberre, illetve visszamenőleg 10 + 1 (13. havi nyugdíj) hónapra egy összegben

ÖSSZESEN 70-80 EZER FORINTRA IS SZÁMÍTHATNAK A NYUGDÍJASOK, AMIT SZINTÉN NOVEMBERBEN KAPNAK MAJD KÉZHEZ.

Fontos, hogy ezek az összegek a jelenlegi, 209 901 forintos átlagnyugdíjra vetítve jönnek ki.

A háború és az elhibázott brüsszeli szankciók miatt megugrott infláció mértékét 2024-re jelentősen csökkentjük, éves szinten hat százalékkal számolunk, ezért januárban ennyivel, vagyis hat százalékkal nőnek a nyugdíjak. A kormány tehát a háborús időkben is garantálja az inflációkövető nyugdíjemelést – mondta a Magyar Nemzetnek az államháztartásért felelős államtitkár, aki ismertette az idei újabb emelés feltételeit, körülményeit is. Banai Péter Benő ezek mellett beszélt a jövő évi 13. havi nyugdíjról és arról, hogy a kormány elkülönít húszmilliárd forintot arra, hogy 2024 végén prémiumot fizessen a nyugdíjasoknak.

A pénzügyi tárca kedden benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetés, vagyis a védelem költségvetésének tervezetét – emlékeztet a portál. A javaslat nyugdíjasokat érintő pontjait az államháztartásért felelős államtitkár ismertette a Magyar Nemzet kérdésére. Banai Péter Benő a külön juttatásokkal kezdte.

13. HAVI NYUGDÍJAT JÖVŐRE IS FOLYÓSÍT A KORMÁNY, MÉGPEDIG TELJES ÉS EMELT ÖSSZEGBEN. A KIFIZETÉSRE A SZOKÁSOS IDŐPONTBAN, FEBRUÁR ELEJÉN KERÜLHET SOR. A TÖBB MINT 2,5 MILLIÓ JOGOSULT 13. HAVI NYUGDÍJÁRA ÖSSZESEN 449 MILLIÁRD FORINTOT FORDÍTUNK.

– mondta az államtitkár, majd kitért arra, hogy ha a gazdasági folyamatok a kormány várakozásai szerint alakulnak, akkor a nyugdíjasok a jövő esztendő végén nyugdíjprémiumot várhatnak.

AZZAL SZÁMOLUNK, HOGY 2024-BEN NÉGY SZÁZALÉKKAL NÖVEKSZIK A MAGYAR GAZDASÁG, EZ PEDIG LEHETŐSÉGET TEREMT NOVEMBERBEN NYUGDÍJPRÉMIUM KIFIZETÉSÉRE

– közölte Banai Péter Benő. Emlékeztetett: a törvény szerint prémium akkor jár a nyugdíjasoknak, ha a bővülés meghaladja a 3,5 százalékot. A kormány célja pedig az, hogy a háborús idők okozta nehézségek ellenére a gazdasági növekedés jövőre is folytatódjon. A kormány ezért húszmilliárdot el is különítene erre a célra. A 13. havi nyugdíj és a prémium együttesen 470 milliárd forintot tehet ki jövőre.

Postás kézbesíti a 13. havi nyugdíjat egy nőnek Budapesten, a XIII. kerületben 2022. február 9-én.

FORRÁS: MTI/BALOGH ZOLTÁN

Hat százalék januárban

Természetesen az esztendő elején emelkednek a nyugdíjak.

2010-ben a kormány egyértelmű vállalást tett, amit utóbb a Fidesz–KDNP parlamenti többség törvénybe is foglalt. Az állam garantálja a nyugdíjak vásárlóértékét

– mondta bevezetésképpen az államtitkár.

Ez annyit jelent, hogy a nyugdíjak minden esztendő elején az arra az évre tervezett infláció mértékével emelkednek. Mivel jövőre hatszázalékos inflációt várunk, ezért január elején a nyugdíjak ennyivel, vagyis hat százalékkal nőnek. Természetesen a kormány által 2022-ben visszaépített 13. havi nyugdíjat is ilyen összegben folyósítjuk majd – ismertette Banai Péter Benő.

Lesz idén kiegészítés?

Az államtitkárt ezután az idei esztendőről is kérdezték. Már csak azért is, mert a múlt héten arról jelentek meg hírek, hogy nem lesz idén évközi kiegészítő nyugdíjemelés, az állítást pedig Banai Péter Benőnek tulajdonították.

Sajnálattal vettem tudomásul, hogy egyesek véletlenül vagy politikai motivációtól indíttatva félreértették mondanivalómat, amit ráadásul írásban közöltem

– kezdte az államtitkár. Mindez ugyanakkor nem változtat a nyugdíjkiegészítés menetén, ezt ugyanis törvény szabja meg. A hatályos rendelkezések szerint ha az infláció az augusztusi állás szerint túllépi az adott évi nyugdíjemelés mértékét, akkor novemberben – januárra visszamenőleg – kiegészítő emelést kell folyósítani. Ugyanakkor a kormány szükség szerint időközi nyugdíjemelést is végrehajthat. Erre legutóbb tavaly nyáron került sor. Banai Péter Benő aláhúzta:

A KORMÁNY FOLYAMATOSAN NYOMON KÖVETI AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁT, ÉS HA ERRE SZÜKSÉG LESZ, NOVEMBERBEN, ADOTT ESETBEN MÉG ELŐTTE IS KORRIGÁLJA A NYUGDÍJAKAT.

Egyszerű tehát a képlet. Ha a tényleges infláció alacsonyabb, mint a végrehajtott nyugdíjemelés – mint például 2014–2015-ben – akkor a kormányzat „nem veszi vissza" a többleteket. Ha pedig az év közben várható infláció magasabb, mint a januári nyugdíjemelés, akkor kiegészítő növelést hajt végre. Ezért magasabb ma a nyugdíjak reálértéke, mint 2010-ben

– jegyezte meg az államtitkár. Hozzátette: mindezen felül értendő a 13. havi nyugdíj és a nyugdíjprémium összege, amellyel a kormány elismeri a nyugdíjasok korábbi munkáját.