Az elmúlt hónapokban is a magyarok fizették a legkevesebbet a villanyért és a gázért az unióban - derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) megbízásából készült nemzetközi ár-összehasonító vizsgálatból, és ez várhatóan a jövőben is így lesz. A végfelhasználói árakat vásárlóerő-paritáson is összehasonlították, ebből az látszik, hogy a hazánknál gazdagabb nyugat-európai országok többségében is a fizetésük magyarországinál nagyobb százalékát költik rezsire az ottani családok.

A magyar kormány egy évvel ezelőtt döntött arról, hogy – a háborúra és az elhibázott brüsszeli szankciós politikára válaszul – mindenféleképpen fenntartja a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás mértékéig.

A kormány legutóbbi döntésének köszönhetően pedig minden magyar család, amely az átlagfogyasztás mértékéig fogyaszt energiát, 181 ezer forintot tud megspórolni havonta – közölte Németh Szilárd a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos.
A magyar háztartások áram- és gáztarifái már évek óta a legalacsonyabbak az Európai Unióban.

Vásárlóerő paritáson csak a luxemburgiak és a belgák pénztárcáját terheli meg kevésbé a rezsi kifizetése. Vagyis olyan országokban, mint Hollandia, Írország, Németország vagy Svédország, az embereknek a jövedelmükhöz képest többet kell fizetniük a háztartási energiáért, mint a magyaroknak.
A magyar embereket már 10 éve segíti a rezsicsökkentési program. A bevezetett intézkedés elsődleges célja az volt, hogy a lakosság pénzt takarítson meg azután, hogy a Gyurcsány-kormány alatt elszabadultak az energiaárak és gyakorlatilag kifosztották az embereket.
Az Orbán-kormány által kialakított program védi a háztartásokat és ezáltal a lakosság nincs kiszolgáltatva a szolgáltatók kénye-kedvének - írta korábbi elemzésében a Századvég.
Németh Szilárd kedden arról is szólt, hogy a kormány annak ellenére kiáll a rezsicsökkentés politikája mellett, hogy Brüsszel és a magyar baloldal is folyamatosan támadja az intézkedést. Brüsszel a háború és az elhibázott szankciós politika árát a magyar családokkal fizettetné meg és elvenné a háztartási energiaár megállapításának jogosítványát nemzeti hatáskörből. A hazai "dollárbaloldal" pedig a külföldről kapott források fejében teljes egészében kiszolgálja a brüsszeli érdekeket.
Márpedig az energiapiacokon bizonytalanság van, hiába csökkentek az energiaárak, ez pillanatokon belül megváltozhat. Ekkor is működnie kell a rezsivédelemnek - mondta a Világgazdaságnak Varga Mihály pénzügyminiszter.

Nincs változás a rezsicsökkentés rendszerében

Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. 2023. augusztus 1-től 2024. július 31-ig továbbra is kedvezményes árszabás szerint biztosítja az energiaszolgáltatást lakossági ügyfelei számára. A kedvezményes mennyiség a villamos energia esetében évi 2523 kilowattóra (kWh), földgáz esetében pedig évi 63 645 megajoule (MJ), azaz legalább 1729 köbméter felhasználási helyenként. Az éves kedvezménykeret az adott kedvezményes évben használható fel. Az MVM az új kedvezményes időszak kezdetén, augusztus 1. és 5. között lehetőséget biztosít a diktálásra, amelyet elektronikus csatornáin (telefon, mobilapp, online ügyfélszolgálat) tudnak az ügyfelek a legkényelmesebben megtenni. A rendelkezésre álló statisztikák alapján az ügyfelek több mint háromnegyedének éves fogyasztása belefér a kedvezményes keretbe - közölte az MVM.

A háztartási gáz és a villanyáram átlagos ára 2022 második felében Magyarországon volt a legalacsonyabb Európában, a magyaroknak 3,5 eurót kellett fizetniük 100 kilowattóra gázért és 10,8 eurót 100 kilowattóra villamos energiáért – ismertette szerdán az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

20220721 Budapest Rezsi illusztráció fotó: Havran Zoltán (HZ)Magyar Nemzet
20220721 budapest rezsi illusztracio havran zoltan magyar nmezet
Energiaár energiaár — *A kontinens élmezőnyébe tartoztak a magyar energiaárak.*
*Fotó: Havran Zoltán*

A hivatal jelentése alapján 2022 második fél évében a gázért Európában Magyarország után Horvátországban (4,5 euró) és Szlovákiában (4,9 euró) kellett a legkevesebbet fizetni. A legmagasabb gázköltséggel pedig Svédországban (27,5 euró), Dániában (20,8 euró) és Hollandiában (19,3 euró) kellett számolniuk a fogyasztóknak.

Az Európában legalacsonyabbnak számító, 10,8 eurós magyarországi villamosenergia-árakat Bulgária (11,5 euró) és Málta (12,8 euró) követte. A legmagasabb árat Dániában (58,7 euró), Belgiumban (44,9 euró) és Írországban (42,0 euró) fizették a fogyasztók.

Az uniós statisztikai hivatal szerint 2022 második felében az átlagos háztartási villamosenergia-árak az Európai Unióban meredeken emelkedtek. 2021 azonos időszakához képest, amikor 23,5 eurót kellett fizetni 100 kilowattóra villamosenergiáért, 2022 második felében már 28,4 eurót. A gázárak szintén emelkedtek 2021 azonos időszakához képest, 7,8 euróról 11,4 euróra 100 kilowattóránként.

A jelentés kitért arra is, hogy 2021 második fele és 2022 azonos időszaka között a gázárak mind a 27 uniós országban emelkedtek.

A gázárak Csehországban (231 százalék), Romániában (165 százalék), Lettországban (157 százalék), Litvániában (112 százalék) és Belgiumban (102 százalék) emelkedtek a legnagyobb mértékben. A földgáz ára a háztartások számára Svédországban 157 százalékkal volt magasabb, mint az uniós átlagár.

A háztartási villamosenergia-árak terén a legjelentősebb emelkedést Romániában (112 százalék), Csehországban (97 százalék), Dániában (70 százalék), Litvániában (65 százalék) és Lettországban (59 százalék) regisztrálták. A legalacsonyabb szintű áremelkedést pedig Luxemburgban (3 százalék), Ausztriában és Németországban (mindkettő 4 százalék), valamint Lengyelországban és Bulgáriában (mindkettő 5 százalék).

Arra ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy az ukrajnai háború előtt megkezdődött és 2022 második fél évéig folyamatos áremelkedést követően

a villamos energia és a földgáz ára a közelmúltban a stabilizálódás jeleit mutatta.

Ez részben a tagállami kormányok beavatkozásainak köszönhető, köztük az adók és díjak csökkentésének, a fogyasztók ideiglenes adómentessége bevezetésének, árplafon megállapításának, az egyösszegű támogatás nyújtásának vagy a végső fogyasztók számára biztosított utalványoknak, illetve annak, hogy néhány ország szabályozott energiaárakat alkalmazott – közölte az uniós statisztikai hivatal.

Minden forint számít, a lakásvásárlók egyre jobban figyelnek az energiafogyasztásra

Itthon is előnybe kerültek az energiahatékony ingatlanok. Az árakban is visszaköszön a takarékosság.

A jelentésből kiderül: a vizsgált időszakban egyedül Máltán és Hollandiában nem emelkedett a villamos energia ára, minden más EU-s országban nőtt. A statisztikai hivatal közzétette az euróban kifejezett összehasonlítását is az átlagos háztartási villamosenergia-áraknak.

EZ ALAPJÁN 2022 MÁSODIK FELÉBEN MAGYARORSZÁGON VOLT A LEGALACSONYABB AZ ÁR (10,8 EURÓ/100 KWH) AZ EU 27 TAGORSZÁGA KÖZÜL,majd Bulgáriában (11,5 euró), és Máltán (12,8 euró). A legmagasabb árral 100 kWh-ra vetítve Dániában (58,7 euró), Belgiumban (44,9 euró), és Írországban (42,0 euró) lehetett találkozni.

Hasonló tendenciák figyelhetők meg a gáz árának emelkedésében. A földgáz ára valamennyi EU-s országban emelkedett 2021 második fele és 2022 második fele között. Nemzeti fizetőeszközben számolva az áremelkedés mértéke Csehországban volt a legjelentősebb (+231 százalék), majd Romániában (+165 százalék), és Lettországban (+157 százalék).

Ugyanakkor euróban kifejezve

A HÁZTARTÁSI CÉLÚ FÖLDGÁZ ÁRA A TAVALYI ÉV MÁSODIK FELÉBEN MAGYARORSZÁGON VOLT A LEGALACSONYABB (3,5 EURÓ/100 KWH).

Emellett Horvátországban (4,5 euró) és Szlovákiában (4,9 euró) volt ehhez hasonlóan alacsony a gáz átlagár, a legmagasabb átlagárat pedig Svédországban (27,5 euró), Dániában (20,8 euró), és Hollandiában (19,3 euró) lehetett tapasztalni 100 kWh-ra vetítve.

Nemzetközi összehasonlításban ilyenek a hazai energiaárak