Elhanyagolja a szomszéd a kertjét - mit tehetek?

Sok kerttulajdonos felhalmozza a szemetet az udvarán, vagy épp nem irtja a kártevőket, a parlagfüvet vagy nem nyírja a füvet. Mit tehetünk, ha ilyen a szomszédunk?

Nem csak a szomszéd hajnali flexelése vagy fűnyírása lehet zavaró. A mulatószene bömböltetése mellett az elhanyagolt szomszéd kert is okozhat fejfájást telektulajdonosoknak. Mit tehetünk, ha ilyen helyzetbe kerülünk? Utánajártunk!

szomszéd, gaz — Mit tehetek, ha a szomszédból átterjed hozzám a gaz? Fotó: Nagy Zoltán

Előfordul, hogy meggyűlik a bajunk a szomszéddal

A Metropolnak a napokban egy hölgy arról panaszkodott, hogy 4 éve nem lakják a szomszédjában lévő ingatlant, aminek a telkét teljesen elhanyagolják. Burjánzik a gaz, ami átterjed a hölgy kertjébe is, ezen kívül ellepték a darazsak és a meztelencsigák is a környéket az össze nem szedett, rothadó gyümölcsöktől. A kétségbeesett szomszéd hiába kéri az elhagyatott terület örököseit, hogy tegyenek valamit, a helyzet nem oldódik meg.

"Időnként valaki megjelenik, félévente levágja a másfél-kétméteres gazt, majd otthagyja és eltűnik. Küldtem értesítést az egyik örökösnek, mert a gaz folyik át hozzám, hiába szórtam el a rengeteg fűmagot" – mondta Katalin a Metropolnak. Tavaly nyáron ráadásul egy nagy patkánnyal is összetalálkozott a közös kerítésnél, amit szerencsére elfogtak. Mit lehet tenni ilyen helyzetben?

Az alapvető szomszédjogokról

A szomszédjogok alapvető rendelkezéseit - amit már az ókorban is alkalmaztak - a polgári törvénykönyv (Ptk), a speciális kérdéseket pedig a szomszédjogi törvény tartalmazza. Ezeket önkormányzati szabályozások és a bírósági ítélkezési gyakorlat egészíti ki. Ezeknek az egyik legelső eleme az úgynevezett szükségtelen zavarás tilalma. Ez azt jelenti, hogy mindenki csak úgy használhatja a saját ingatlanját, hogy azzal a szomszédot indokolatlanul ne zavarja. Azt, hogy mi minősül szükségtelen zavarásnak, a bíróságok úgy döntik el, hogy igazságügyi szakértőt vonnak be. Az ítélkezési gyakorlat alapján szükségtelen mértékű zavarásról akkor beszélhetünk, ha az a szokásos mértéket meghaladja és a zavaró tevékenységet kifejtő személy a szomszéd érdekeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyja.

Mit tehetünk abban a konkrét esetben, ha a szomszéd kertje a miénket is szennyezi?

Amennyiben birtokháborítás áldozatai vagyunk és az egy éven belül történt meg, első körben fordulhatunk birtokvédelemért - egészen pontosan az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérhetjük - a területileg illetékes jegyzőhöz, ha ez nem segít akkor pedig a bírósághoz - tanácsolja Éles Róbert, a Kaposvári Járásbíróság csoportvezető bírája. Ha a jegyzőhöz fordulunk, akkor ő hoz egy határozatot, amely ellen nem fellebbezhet sem a szomszéd, sem mi. Ha valamelyik fél számára a jegyző döntése nem elfogadható, akkor ezt a bíróságon lehet csak megtámadni. Ha a zavarás több, mint egy éve fennáll, akkor már csak bíróság előtti birtokper megindítására van lehetőségünk. A birtokper megindítására egyébként egy éven belül is lehetősége van a zavarást elszenvedő félnek, vagyis a jegyzői út igénybevétele nem kötelezettség, hanem lehetőség.

közjegyző, MOKK, végrendelet, jegyző, pecsét, öröklés, hagyaték — Első körben fordulhatunk birtokvédelemért a területileg illetékes jegyzőhöz. Fotó: Wasaphol Premprim / Shutterstock

+1 Ezt tehetjük, ha hangos a szomszéd

Ha a személyes felszólítás nem jár sikerrel, indokolatlan zajkeltés esetén felhívhatjuk a közterület-felügyeletet vagy extrém csendháborítás esetén a rendőrséget. Csendháborításnak, vagyis szabálysértésnek az minősül, ha valaki indokolatlanul zajt okoz, ami alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja. A csendháborításnak nincs időkorlátja, bármely napszakban megvalósítható.

Be kell engedni a szomszédot a saját telkünkre?

Igen, például a tőle hozzánk áthajló faágak gyümölcsének, ágainak, gyökereinek eltávolítása és összegyűjtése érdekében, de csak kártalanítás ellenében. Aki nem szedi össze a szomszéd telkére lehullott gyümölcsöt, annak a szomszédja megtarthatja azt. Viszont az áthajló ágakat vagy gyökereket nem vághatja le akárki, kivéve, ha azok gátolják a saját földjének a használatát és kérés ellenére nem vágja le őket a fa tulajdonosa. Azt sem árt tudni, hogy a föld határvonalán álló fa, bokor és annak gyümölcse egyenlő arányban illet meg minket és a szomszédot, ha a fenntartással járó költségeket is megfelezzük. Szintén kártalanítás ellenében használhatjuk a szomszéd telkét a sajátunkon folyó építkezés, bontás, átalakítás vagy karbantartás esetén.