kulcsár edina
A szakemberek szerint nem lehetetlen egy, a mostaninál is nagyobb fölrengés Magyarországon. Félnünk azonban nem kell.
Mint arról a Ripost beszámolt, szombaton délelőtt Magyarországon ritkaságszámba menő földrengés keltett riadalmat az ország több településén is. A 4-es erősségű rengés epicentruma Gyomaendrődtől 11 kilométerre volt, az első rengést kisvártatva követte a következő is.
A lakosság széles körben észlelte a rengést, többen azt mondták, egyenesen halálfélelmük volt.
„Ültem az asztalnál a székemen, amikor váratlanul megmozdult a föld. Mintha felemelkedtem volna székestül egy pillanatra, majd visszazuhantam a földre. Halálfélelmem volt. Aztán jött még egy rengés, de azt már nem éreztem ilyen erősnek. Lehet, azért, mert akkor már ijedtemben felpattantam a székről” – mondta lapunknak egy szarvasi olvasónk.
A két főrengést később több utórengés is követte.
„Ezek a földrengések hazai viszonylatban jelentősek, a lakosság széles körben érezte. A kisebb-nagyobb utórengések folyamatosak, a következő napokban még aktivitás várható. Bízunk abban, hogy anyagi károk nem keletkeztek” – közölte Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium. Munkatársaik egy másik posztjukban hozzátették: pontosan tudni, mi okozza a magyar földrengéseket.
„A hazánkban kipattanó földrengések oka az a tény, hogy az Adriai-kőzetlemez északi irányban mozog, közben az óramutató járásával ellentétesen forog is. Ennek következtében a Kárpáti-öblözetben található két nagyobb szerkezeti egységet, az Alcapát és a Tisza-Dácia egységeket folyamatosan a stabil európai platformnak préseli és azokban feszültséget halmoz fel” – magyarázták. Leszögezték, bár ez ijesztő lehet, nem veszélyes: a feszültségek ugyanis a lemezhatárok és hegységek mentén pattannak ki, csak ritkán teszik ezt a medence közepén. A mostani két rengés közelében is voltak már korábban rengések.
Ha egy pillantást vetünk arra a térképre, ami hazánk jelenleg is aktív tektonikai elemeit foglalja össze, akkor a földrengések egy jelenleg is aktívnak tűnő töréses szerkezet közelében pattantak ki
– írták. Bár a két erős és a több utórengés sokakat megrémisztett, nem várható a törökországihoz hasonló katasztrófa.
Szerencsére hazánk szeizmicitása közepes, így semmiképp sem kell olyan katasztrófától tartani, mint a törökországi súlyos események. A veszélyeztetettség hazánkban jelentősen kisebb, ugyanakkor az ismert hazai földrengések statisztikai vizsgálata alapján 40-50 évente akár 5-ösnél nagyobb magnitúdójú földrengések is előfordulhatnak, melyek jelentősebb épületkárokat is okozhatnak
– magyarázták.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egy kisokossal is készült vész esetére. Hogy mit tegyünk egy erősebb rengés közben és után, IDE KATTINTVA tudod megnézni.