Mi köze a kutyának a meleghez? Miért mondjuk, hogy kutya meleg van?

Elöljáróban annyit elárulunk, hogy ahogy sok minden más, ezek a kifejezések is a római korból erednek, ahol a nyári melegre alkalmazták őket. Már csak az a kérdés, miért pont kutya meleg van mostanában és honnan ered a kánikula kifejezés? Íme a válaszok!

A kutya szó a kulcs

A latin canis [kánisz] szó kutyát jelent, a Canis Maior [kánisz major] pedig annyit tesz, hogy Nagy Kutya. Nagy betűvel pedig azért kell írni, mert ez egy csillagkép neve. A canicula [kánikula] a canis kicsinyítő képzős formája, tehát annyit tesz: kiskutya, kutyakölyök, kutyus - olvasható a Nyelv és Tudomány hasábjain. Na de mi köze a hőségnek a kutyushoz?

Mi köze a kutyának a meleghez?

Az, hogy a rómaiak idejében a Nagy Kutya csillagkép legfényesebb csillaga, a Szíriusz nyár közepén, a legnagyobb hőség idején jelent meg először az égbolton. Az egybeesés miatt pedig a rómaiak azt feltételezték, hogy a csillagkép okozza a nagy meleget. Így lett tehát az igazán forró időszakok neve kánikula. A Szíriusz egyébként ma már szeptember elején jelenik meg az égbolton.

Nem csak nálunk használják a kánikula kifejezést

A kánikula kifejezést más nyelvek is átvették. Az angolban ennek a mintájára született meg például a dog days, vagyis a kutyanapok kifejezés, az oroszban nyelvben pedig a szünidőt jelenti, mivel az iskolai szünidő a legmelegebb nyári napokra esett, a szó ezt jelentést vette fel, és ma már a téli szünetet is a kánikula szó jelölheti. A magyar nyelvben a kánikula szó először a 16. században fordul elő hő hónap értelmezéssel. Olaszul canicola, franciául canicule, románul caniculă, németül pedig a hundstage jelenti a kánikulai napokat.