Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Magyarország nem sodródhat bele a háborúba

 Szalay-Bobrovniczky Kristóf úgy fogalmazott, a NATO álláspontja lényegében fedi a magyar álláspontot a tekintetben, hogy Magyarország és a NATO sem sodródhat bele a háborúba. Magyarország és a szövetség sem szállít halált okozó eszközt ebben a konfliktusban, ahogy Magyarország és a NATO mint szervezet is küzd az eszkaláció ellen.

    Ugyanakkor számos NATO-tagállam háborús retorikát folytat. Ezzel szemben Magyarország határozottan kiáll amellett, hogy a konfliktusban azonnali tűzszünetre, a béketárgyalások megkezdésére és a lehető leghamarabb békére van szükség. Ez kisebbségi álláspont, de érezhetően változik a hangulat - hangsúlyozta a politikus.
    Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint látszik, hogy a katonai megoldás, amit mindkét oldal forszíroz, nem vezet eredményre.
    A vilniusi NATO-csúcstalálkozón Ukrajna nem kapott meghívást a szövetségbe, mert sem az ország, sem a helyzet nem áll készen erre. Ukrajna szuverenitása súlyos veszélyben van, részben azért, mert háborúban áll. Egy háborúban álló ország pedig berángatná az egész szövetséget a konfliktusba - mondta a miniszter.
    A politikus elmondta, Magyarország a háború közepette is fejleszti haderejét: a katonai kiadások idén és - a kormánypártok többségi szavazatával elfogadott költségvetés szerint - jövőre is elérik a GDP 2 százalékát. Ezt - bár NATO-alapelv lenne - az európai országok döntő többsége meg sem próbálta teljesíteni. Hozzátette: NATO-elvárás az is, hogy a katonai költségvetés 20 százalékát kifejezetten fejlesztésre fordítsák, Magyarországon ez az arány már évek óta sokkal magasabb.
    Ez visz minket egyre közelebb ahhoz, hogy a magyar haderő képes legyen megfelelő elrettentő erőt felmutatni, és közben növeljük a nemzet ellenálló-képességét is - mondta a miniszter.
    Szavai szerint egyre több ember ismeri fel a haza fegyveres védelmének fontosságát. Mint mondta, "a békéhez erő kell", ezért fontos, hogy az ezzel járó költségvetési terhet vállaljuk, hogy kiváló altiszteket, tiszteket képezzünk, hogy területvédelmi rendszert állítsunk föl. Ezek a lépések mind abba az irányba mutatnak, hogy "a nemzeti ellenálló-képességünk és ezen keresztül az elrettentő erőnk fennálljon" - mondta.
    Szalay-Bobrovniczky Kristóf kifejtette, a magyar haderőfejlesztés nagyon jó időben, évekkel ezelőtt elkezdődött. Ez nem pusztán az eszközök beszerzését jelenti, legalább ennyire fontos a szervezeti átalakulás, és a változás az identitásbeli gondolkodásmódban. A magyar haderő a jövőben két komponensen nyugszik: a hivatásos katonákból álló, az országban támaszpontszerűen jelenlévő high-tech eszközökkel felszerelt professzionális hadseregen, valamint a területvédelmi ezredeken és területvédelmi parancsnokságon, amely döntően tartalékos katonákból fog állni.